« Vissza Családterápia az Éden Gyógyközpontban  « Természetgyógyászat, szépség és egészség  2006. június 28.

Mentsük, ami menthető Párkapcsolati és családterápia az Édenben... Mit tegyen egy házaspár, ha életükben felborult a harmónia? Ha úgy érzik, nem tudnak így tovább együtt élni, képtelenek az elhatalmasodó problémákkal megküzdeni, de nyitottak a külső segítségre. A hozzáértő szakember kívülről szemlélve sokszor hamarabb ráérez a problémák gyökerére, amire a válságban szenvedők esetleg nem is gondolnak. Ha gyermekek is vannak a megromlott kapcsolatban, még nagyobb a felelőssége annak, hogy mentsük, ami menthető... A jó házasság az életképes család feltétele, mely, mint a társadalom alapegysége, a közösségeken keresztül az egész társadalomra hatással van. Ha a házasságok, kapcsolatok világviszonylatban válságban vannak, akkor ez már magát a társadalmat is veszélyezteti: két ember meg nem értettsége az egész társadalom alapját megrengetheti. „Ha megváltoztatjuk a családot, a világ változik.” Gondolta volna, Kedves Olvasó, hogy amikor kimondta a boldogító „igent”, mekkora felelősséget vett a nyakába? Nem? Nincs vele egyedül... Legtöbbünknek arról sincs igazán fogalmunk, mitől jó egy házasság, és mit kell tennünk, hogy az legyen. Amikor arra vállalkoztunk, hogy összekötjük az életünket egy másik emberrel, akit igyekeztünk megismerni, amikor talán még magunkat sem ismertük igazán. S ha a nagy Ő néhány nemkívánatos tulajdonsága is felszínre kerül, hányan mondják: majd én megváltoztatom! És sikerült? Mindenkit úgy kell elfogadnunk, ahogy van – mellesleg mi is ezt várjuk el a másiktól... És vajon gondolunk néha arra, hogy Ő is érző ember, neki is fáj a bántó szó? Hogy Ő is vágyik a szeretetre, ahogyan mi, s vajon megkapja tőlünk? Feltételek nélkül – mert szeretni úgy érdemes. Az igazi szeretet „olyan, mint a levegő. Észrevétlen marad, de nem lehet élni nélküle.” S hányan gondolják úgy, hogy majd a gyerek megmenti a házasságot – soha nem fogja! A jót jobbá teheti, de a rosszat még inkább szétrombolja: eggyel több szenvedő fél. Teljes egyetértés, alkalmazkodás, kompromisszumkészség nélkül nincs jó házasság. A gyermek születése után mindig kiderül, hogy a gyermektelen időszakban sikerült-e megtanulnunk az alkalmazkodást és az elfogadást? Szinte hallani a kérdést: merjünk egyáltalán vállalni gyermeket? Válaszként az öreg Morrie professzor szavait idézzük: „Egyszerűen csak azt mondom: a gyerekhez fogható élmény nincs a világon. Ennyi. Ezt az élményt nem pótolja, nem helyettesíti semmi. Nincs az a barát, akitől megkaphatod. Nincs az a szerető, akitől megkaphatod. Ha át akarod élni, mit jelent maradéktalanul felelősnek lenni egy emberi lényért, ha meg akarod tanulni, milyen mélységesen mély tud lenni a kötődés és a szeretet, akkor legyenek gyerekeid. (...) Hogy újra vállalnám-e őket? A világ minden kincséért sem mulasztanám el ezt az élményt.” (Mitch Albom: Keddi beszélgetések életről és halálról.) Nem kell feltétlenül borulnia minden válságba kerülő kapcsolatnak, családnak. Aki elég erős, hogy változtasson a nemes cél érdekében, aki érzi még a szeretet bátorító erejét, annak érdemes külső segítséget kérnie. De ha van kiút, azt egy megértő, hozzáértő segítővel könnyebb megtalálni. Az Éden Gyógyközpont párkapcsolati és családterápiás foglalkozásain a hozzájuk fordulóknak H. Nagy Krisztina pszichológus, családterapeuta megad minden lehetséges segítséget a családi harmónia helyreállításához. Hogy mentsék, ami menthető...  Szőke Kati ÉDEN Felnőttképzési Ezoterikus és Természetgyógyászati Központ 1173 Bp. Pesti út 170/B. • Tel: 253-8061 • www.edenkozpont.hu Az alábbi idézett részletek szorosan kapcsolódnak a cikk témájához, ezért szeretném közkinccsé tenni őket, és megosztani a Kedves Olvasóval. Khalil Gibran: A próféta – A házasságról Együtt születtek és együtt is maradtok mindörökre. Együtt lesztek akkor is, amikor a halál fehér szárnyai szétszórják napjaitokat. Bizony mondom, együtt lesztek még az Isten csöndes emlékezetében is. De együttlétetekben legyenek távolságok, és a mennyek szellői táncoljanak kettőtök között. Szeressétek egymást, de a szeretetből ne legyen kötelék: legyen az inkább hullámzó tenger lelketek partjai között. Töltsétek meg egymás serlegét, de ne igyatok egyazon serlegből. Kínáljátok egymást kenyeretekből, de ne ugyanazt a cipót egyétek. Daloljatok, táncoljatok együtt és vigadjatok, de engedjetek egymásnak egyedüllétet. Miként a lant húrjai egyedül vannak, habár ugyanarra a dallamra rezdülnek. Adjátok át szíveteket, de ne őrizzétek egymás szívét. Mert szíveteket csak az Élet keze fogadhatja be. És álljatok egymás mellett, de egymáshoz ne túlontúl közel: mert a templom oszlopai távol állnak egymástól, és a tölgyfa meg a ciprus nem egymás árnyékában növekszik. Khalil Gibran: A próféta – A gyermekekről Gyermekeitek nem a ti gyermekeitek. Ők az Élet önmaga iránti vágyakozásának fiai és leányai. Általatok érkeznek, de nem belőletek. És bár véletek vannak, de nem birtokaitok. Adhattok nékik szeretetet, de gondolataitokat nem adhatjátok. Mert nekik saját gondolataik vannak. Testüknek adhattok otthont, de lelküknek nem, Mert az ő lelkük a holnap házában lakik, ahová ti nem látogathattok el, még álmaitokban sem. Próbálhattok olyanná lenni, mint ők, de ne próbáljátok őket olyanná tenni, mint ti vagytok, Mert az élet sem visszafelé halad, sem meg nem reked a tegnapban. Ti vagytok az íj, melyről gyermekeitek eleven nyílként röppennek el. Az íjász látja a célt a végtelenség útján, és ő feszít meg benneteket minden erejével, hogy nyilai sebesen és messzire szálljanak. Legyen az íjász kezének hajlítása a ti örömetek forrása; mert ő egyként szereti a suhanó nyilat és az íjat, mely szilárd és megbízható. Részlet Kun Erzsébet: Családmesék – A szeretet tankönyve c. kötetből (Szent Gellért Könyvesbolt, 1053 Bp. Kossuth L. u. 1. • e-mail: sztg.kiado@axelero.hu) – Tulajdonképpen hogy terem a szeretet? – kérdeztem egyszer anyát. – Magról vetik – nevetett rám. – És honnan szerzik hozzá a magot? – Nem kell azt szerezni. Belőlünk magunkból pereg. S megfogan a tenyér simogatásában, a szem pillantásában, minden ölelésben. – Öntözni nem is kell? – Dehogynem. Jó szóval. – Nem könnyel? – Ments ég! A könny sós, és a só kimarja a kis szeretetpalánta hajtásait. – Hát palántázni kell a szeretetet? – Palántázni bizony. Elültetni még a szikes talajba is. Mert ha nem terem szeretet, kihűl a föld. – Úgy érted, hasztalan a nap heve, ha belülről nem fűt semmi se? – Igen, így értem, mert emberközpontú világban élek, és emberként gondolkodom. – Elsősorban mi hát a szeretet? – Biztonság. Ha szeretnek és szeretsz, mindig van szövetségesed. – És mi a szeretet másodsorban? – Erő. Ha feltöltődsz vele, könnyebbnek érzed a batyut, mit az élet a válladra rakott. – Szeretni mégsem mindig boldogság. Néha gyötrelem. – Az élet már ilyen. A mohamedán szőnyegszövők, ha elvétik a mintát, meg sem kísérlik kijavítani a hibát, mert tudják, hogy csak Allah tökéletes. – Mégis érdemes szeretni? – Csak azt érdemes. – Pedig van, aki kifejezetten rondán szeret. Rácsimpaszkodik a másikra, tönkreteszi az életét. – Óvakodj az ilyen embertől. Az ő szeretete nem természetes, mesterségesen korbácsolja a lelkét habosra. – Ettől a habtól olyan tapadós és émelyítő? – Ettől hát. Míg más szeretete felemel és szabaddá tesz, az övé lehúz és megbéklyóz. – A féltésével? – Az önzésével. Mert miközben azt mondja, téged félt, nem félt senki mást, csak önmagát. – A természetes szeretet, az igazi, az milyen? – Olyan, mint a levegő. Észrevétlen marad, de nem lehet élni nélküle.

Ferenci Kiadó Bt.  •  1162 Budapest, Hermina út 16.  •  Tel.: [1] 405-5919  •  E-mail cím: hh@hh16.hu