AZ APRÓ DOLGOK FONTOSSÁGA
A Skorpió hónap jelentőségének kibontásánál fontosnak tartom megemlíteni a dunántúli vörös iszap analógiájának kifejtését, mely a nem ott élők számára épp oly jelentőséggel bír, mint a szerencsétlenségben részt vevő embereknek, állatoknak és növényvilágnak. A vörös szín a Mars analógiájának témakörébe tartozik, mely az agresszió, düh, méreg, vérontás, harc, balesetek, katasztrófák, égési sérülések és heges sebek szimbóluma. A Magyarországon élő emberek lelkében fel nem dolgozott indulatokat képviselő vörös iszap átszakadt a tudatunk gátján és kiborult, elöntötte, megmérgezte a körülötte lévő élővilágot. A lélek saját maga megkönnyebbülése végett nagy árat fizetett, ugyanakkor úgy néz ki, nem tudta többé magában tartani a megkeseredett negatív energiákat. Olyan ez – kicsiben nézve –, mint amikor sok évnyi frusztráció, megalázottság érzése után fellázad az áldozat és odacsap az asztalra. Nem bírja tovább, lépnie kell, mert ösztönei érzik, hogy az életben maradás a tét. Az agresszió ösztönös kifejezése természetünk alapvetése, hogy küzdeni, harcolni tudjunk jólétünkért. Ha ez az alapvetés veszélybe kerül, egy ideig halogatható, tartható a veszélyállapotot csitítgató intellektuális önnyugtatás: „lesz jobb, lesz másabb, csak várj még, tűrj még”, de van idő, mikor a türelem elfogy, és nincs az az észérv, mellyel megállítható a folyamat. Ez történt most. Kiömlött az állatias, ösztönös felháborodás.
A kérdés a közeli és a távolabbi jövőre nézve az, hogy a most már szemmel jól látható „harag mocsárra” hogyan reagálunk, mit kezdünk vele. Már nem láthatatlan, megfoghatatlan zavaró tényező, melyet – mint egy idegesítő legyet – elhessegethetünk kezünkkel. Itt van, matériát kapott, pusztított, rombolt. Borzasztóan nagy teremtőerőre van szükség részünkről, emberek részéről arra vonatkozóan, hogy egy lelki folyamatból (frusztráció) tárgyiasult katasztrófát teremtsünk. Megtörtént. Most ideje jól megnézni azt a tározóból „kiöklendezett” savas, toxinokkal telített valamit, ami bennünk volt és még maradt is bőven.
Ahhoz, hogy számot tudjunk vetni, több dolgot is fontos tisztázni. Egyik részről az adományozás lehetőségét, hogy alkalmat kaptunk a jóra. Aki nem volt ott, nem él ott, lehetőséget kapott, hogy egy esti imában, vagy anyagi hozzájárulással, vagy bármilyen más módon jót tehessen a mellette élővel, a társaival, akikkel együtt alakították a világot olyanná, amilyen most. Az áldozatok pedig felvállalták tudatuktól függetlenül, hogy a jóra való hajlandóság elősegítői lehessenek. Adjunk akkor, ha szívbemarkolónak érezzük azt, ami megtörtént, mert ez a jel, hogy számunkra is „rezeg” a dolog, hogy ha távolról is, de érintettek vagyunk a témában.
A másik dolog a Mars energiáinak pozitív oldala, melynek tisztázása a feldolgozáshoz szükséges, a továbblépéshez szükséges. A Mars kártékony jelentősége mellett az akarat, az életben maradás, az élet tüzének bolygóanalógiája is, a Nem-et mondás képességének erőteljes képviselője. A marsikus erő akkor támad, amikor úgy érzi, nincs választási lehetősége, mint a ketrecbe zárt vadállat. Sok esetben mi is úgy érezzük, túl sokszor mondják meg mit tegyünk, vagy meg se mondják, csak opciók nélküli helyzetekbe kényszerülünk. Fontos tudni, hogy ez hiába így néz ki, nem így van. A kép változtatható, de nem agresszív, „előbb ütök, azután gondolkodok” hozzáállással, hanem bölcs önképviselettel. Ahhoz azonban, hogy jól tudjam képviselni magamat, tudnom kell, mire van igazán szükségem, mert sok esetben ahelyett, hogy tudnánk, mit kérünk, tudjuk, mi az, amit biztosan nem szeretnénk. A Nem-ekre, a múltra és ezzel együtt a Mars negatív kifejezésmódjára koncentrálunk. Az Igenekre való összpontosítás a marsikus energiák akaratlagos összpontosítását teremtik meg, az Igen-be befektetett kemény munka, küzdelem képes kisemlegesíteni a múltban történt helytelen, igazságtalan helyzetek miatt érzett haragot. A megbocsátás ez esetben nem más, mint a jelenre való figyelés, melyben értelmetlenné válik a felhánytorgatás.
A Skorpió jegyének éjszakai uralkodója a Mars maga. Történetét tekintve azért tették meg éjszakai uralkodónak e fényes, tüzes bolygót, hogy kisebbé tegyék erejét, hogy kártékonyságát csökkentsék, hogy a tudattalanba zárják, vagy helyes megélés esetén tudatos korlátok közé helyezzék, domesztikálják. A tűz az ember barátja mindaddig, míg vigyáz rá, míg körbekeríti, míg óvakodik attól, hogy lángra lobbantson maga körül minden más éghetőt. Érdemes ezen a harag-megbocsátás-düh-akaraterő kérdésen elmélkedni, hiszen ezzel többnyire mindannyiunknak baja van. Nem tanítottak meg minket szüleink a harag helyes kiélésére, mert őket sem tanították, nem tudták, tudják/tudjuk, mit kezdjünk ezzel az elementális energiával, mely brutális gyilkosokat éppúgy termel, mint saját álmait megvalósítani képes „nagy embereket”.
A Skorpió ugyan vizes jegy, éjszakai uralkodója pedig tüzes analógia, s ha e kettőt jól összefőzzük, készen is áll a magyar emberek egyik meghatározó itala a pálinka, a tüzes víz. Aki a torkán átégeti ezt az erős szeszt, nem akar mást, csak beszélni, kimondani, kifolyatni magából mindazt, ami belül égeti, fűti. A döntést pedig mi magunk hozzuk meg, hogy egy jóféle feles lehúzása, vagy a kibeszélés segít jobban.
Laki Beáta
