|
Amíg dr. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár a közoktatási törvényen dolgozik, addig a főváros XIV. kerületében egy komplett oktatási programot dolgoztak ki.
Idén a Stefánia úti HM Kulturális Központban rendezték a központi tanévnyitó ünnepséget. A tanév első hivatalos napja szeptember 1-je volt. Ezen a napon Zuglóban 24 óvodában, 16 általános iskolában és 4 középiskolában kezdődött meg a tanítás. Érdekesség, hogy az intézménylétszám annak ellenére nem változott, hogy az önkormányzat két iskolát, a József Attilát és a Széchenyi Istvánt az idei tanévtől összevonta. Augusztus 1-től ugyanis a megszűnő Wesselényi Közalapítványtól átvették az Őrnagy utcában található Csanádi Árpád Általános Iskola, Középiskola és Pedagógiai Intézet működtetését. A tervek szerint a jelenleg 12 évfolyamos iskolában felmenő rendszerben megszűntetnék az alsó tagozatot, és az intézményt nyolcosztályos gimnáziummá alakítanák át.
A tanév első napja az elsősök számára jelentette a legtöbb izgalmat. A nagyjából ezer kisdiák közül azonban a Herman Ottó Általános Iskola növendékei lehetnek a legbüszkébbek. Ők ugyanis egy centenáriumot ünneplő intézményben kezdhetik meg a tanulmányaikat. Zuglóban rendszeresen az az iskola rendezi a tanévnyitót, amelyik abban az évben jubileumot ünnepel. Idén az Egressy úti intézményre hárult ez a feladat. A bevezetőnkben említett új zuglói oktatási programról itt tett említést a kerület oktatásáért felelős alpolgármester, Ferdinandy István. Elmondása szerint nem tudtak addig várni, míg a kormány és az országgyűlés elfogadja a közoktatási törvény változtatását, mert szerintük ezen a területen minél előbb változtatni kell. Ennek eredménye lett az új zuglói oktatási modell, mely példaértékű lehet majd más települések számára is.
A XIV. kerületben már ebben a tanévben bevezetik a mindennapos testnevelést, mellette a matematikával is naponta fognak foglalkozni a diákok. A magyarórák számát is felemelték 11-re, míg a heti egy énekórák számát megduplázták. Az alpolgármester szerint ez utóbbira azért volt szükség, mert az iskolákból szinte teljesen eltűnt a Kodály-módszer, ahhoz viszont, hogy ezt az „oktatási hungarikumot” visszahozzák, legalább heti kétszer kell majd szolmizálni a gyerekekkel.
A tantárgyakon kívül a diákok tudásszintjének mérése is változik majd. A központi kompetenciamérések mellett második osztálytól egészen negyedikig minden évben minden évfolyamot mérni fognak majd. A gyerekek nem a saját tanítójuk segítségével, hanem független pedagógus jelenlétében számolnak be a tudásukról, és az írásbeli dolgozatokat szintén független pedagógusok ellenőrzik majd. A módszer lényege, hogy az intézmények azonnal visszajelzést kapjanak a diákjaik eredményeiről, s ha szükséges, akkor rögtön intézkedési tervet készíthessenek a lemaradók felzárkóztatásáról. Ez kezdetben sok feladatot ad majd a tanítóknak, de nagy segítséget jelenthet a számukra, hogy ugyancsak a zuglói oktatási program részeként ettől a tanévtől már az óvodákban is szűrni fogják a gyerekeket, s ahol lemaradást tapasztalnak, ott szintén azonnal megkezdik a felzárkóztatásukat.
Az augusztus 31-i tanévnyitó akár szimbolikus jelentőséggel is bírhatott. Az idén százesztendős Herman Ottó Általános Iskola ugyanis nagy szerepet vállalt abban, hogy a zuglói oktatási programban helyet kapjon a tehetséggondozás is. Az Egressy úti iskola a közelmúltban tehetségpont lett, és egy TÁMOP pályázat segítségével kidolgozott egy kerületi tehetségprogramot is. Ezt a tehetségprogramot a kerületi önkormányzat is támogatta, így az idei tanévben minden kerületi iskolának lehetősége nyílik majd a fenntartó által támogatott tehetséggondozásra.
S ha már dr. Hoffmann Rózsa államtitkár törvénytervezetével kezdtük, fejezzük is be azzal, hogy a tanévnyitóval szinte egy időben a kormány elfogadta a javaslatot, amely nemsokára az országgyűlés elé kerül majd. Amennyiben a honatyák is rábólintanak, akkor a törvény már a következő tanévben hatályba léphet, ez pedig forradalmi változásokat jelenthet a tanárok, a diákok és a szülők számára is. (T) |
