Helyi Hírek - Független folyóirat   2024.03.29. péntek
Auguszta
E-mail cím:

Jelszó:

CÍMLAP
Cikkek és hírek
Portaszolgálat
Balesetek
Tűzoltósági hírek
Rendőrségi hírek
Polgármesteri interjú
Természetgyógyászat, szépség és egészség
Horoszkóp, asztrológia
Receptek
Videók
Olvasóinktól: körbeküldős üzenetek
Archívum
Archívum
Képgalériák
Helyi Hírek laphálózat
Legutóbbi számaink
Archívum - HH XVI.
Archívum - HH XVII.
2004 előtti számaink
Megjelenési időpontok
Hirdetési áraink
Lakossági aprók
Hirdetésfeladás
Szakmai adattár

Látogatók: 28663122
   « Vissza

Kerületi rajzos helytörténet – újratöltve

 « Portaszolgálat 
2011. október 5.
 

 

  helyt3

Kovács Péter polgármester beszél a helytörténeti alkotások jelentőségéről, háttérben az alkotók és a műsor résztvevői, Paor Lilla, R. Kárpáti Péter, és (aki nem látszik) Poór Péter

     Ismét hallatott magáról a Lantos Antal és Teszák Sándor. A helytörténész és a népszerű karikaturista ezúttal a kerületi rajzos helytörténet második kötetével rukkolt elő. A rendhagyó könyvbemutató helyszíne pedig ezúttal is a Batsányi utcai Maconkai Orosz László Galéria volt, ahol a könyv anyagát képező alkotásokat tablókon is megtekinthette a közönség.

  helyt4

A pártalan páros: Lantos Antal helytörténész és Teszák Sándor karikaturista

    A szerzőpáros 2009. novemberében mutatta be az első kötetet. A „Kerületünk története rajzokban” című könyvben 201 darab helytörténeti adalék és rajz található, az érdekes képregény pedig Rákosszentmihály és Cinkota történetét meséli el. A 800 példányban kiadott könyvnek rendkívül nagy sikere volt. A Helytörténeti Füzetek 24. kiadványát hetek alatt elkapkodták. A könyv gyakorlatilag az 1900-as évek elejéig dolgozza fel kerületünk (illetve a jogelőd települések) történetét. A szerzőpáros már a 2009. évi könyvbemutatón ígéretet tett rá, hogy a megkezdett munkát folytatni fogja, és ennek az ígéretének szeptember 28-án eleget is tettek. Az új könyv az 1880-as évektől 1910-ig foglalja össze Cinkota, Sashalom, Mátyásföld és Rákosszentmihály életét. Az újdonság az első részhez képest, hogy a karikatúrák mellé bővebb szövegmagyarázatok kerültek. Ami viszont nem változott, az a humor és a vidámság, mely a Teszák rajzokból sugárzik. A mátyásföldi karikaturista szerint a vidámság a legjobb eszköz, hogy meg lehessen fogni az embereket. Jelen esetben az olvasókat, akik az első kötethez hasonlóan nagy valószínűséggel ezt a második részt is „falni fogják”.
Azok számára pedig, akik ilyen vagy olyan okokból lemaradnak a könyvről, marad a kiállítás. Az első kötet anyagát a szerzőpáros eddig három iskolában mutatta be, és nagy valószínűséggel az újabb 216 helytörténeti rajz is hamarosan megkezdi majd a vándorútját a kerületben. (teg)

 

Kapott a közjegyző is

  A könyvbemutató végeztével az alkotók tiszteletpéldányokat adtak át a rajzos kerületi helytörténeti könyvből a segítőknek és a közreműködőknek, s így kapott egy példányt Ancsin László jegyző is, a kerületi törvényesség és a jogalkotás legfőbb őre. A feldolgozott helytörténeti anyagban viszont szép számmal szerepelnek olyan trükkös adóforrások, melyek mára a feledés homályába borultak, igy:
     „A munkavállalóknak kereseti adót kellett fizetniük, és szintén adó alá esett a mezőgazdaságban megtermelt termény, ami a termés kb. 8-10 százaléka volt. Ezt Cinkotán előbb rozsban, majd a termény értékének megfelelő pénzösszegben állapították meg.
     A korábban természetben végzett közmunka (a robot) helyett bevezették a közmunkaadót, amelyet a vagyoni helyzetnek megfelelően kellett fizetni. Volt kétfogatos, egyfogatos és gyalog végzendő közmunka-kötelezettség. Ezt később részben majd egészben pénzzel is meg lehetett váltani.
    A dézsma és a kötelező ajándék nagyságával közel azonos mértékű adót vetettek ki a húsra, a borra, a szeszfélékre, a dohányra és a cukorra. Ezt a pénzügyi igazgatóság állapította meg, és a beszedést a községeknek adták bérbe.
   Az adóktól függetlenül mindenkinek meghatározott összeget kellett fizetni a rendőrség és a tűzoltóság fenntartására, s a felnőtt férfiakat kötelezték a tűzoltói feladatokban való részvételre, amit viszont pénzzel meg lehetett váltani.
    Mivel az iskolák és az óvodák fenntartásáról (a tanítók bérén kívül) a községeknek kellett gondoskodniuk, ezért minden adózóra 5% iskolai és 3% óvodai pótadót vethettek ki.
    Minden ingatlannal kapcsolatos tulajdonosváltás esetén illetéket kellett fizetni, s illeték terhelte a hivatalos iratok kiállítását, az anyakönyvezést és a marhalevél kiváltását is.”

Nem szeretnénk az ördögöt a falra festeni, de érdemes volt ilyesféle ötleteket tukmálni a jegyzőre ebben a nehéz helyzetben? (F)

 


Ferenci Kiadó Bt.  •  1162 Budapest, Hermina út 16.  •  Tel.: [1] 405-5919  •  E-mail cím: hh@hh16.hu
Ugrás a Szakmai Adattárhoz
preload preload
Legutóbbi lapszámunk - 2024. március 20.
2024. évi naptár nyomtatható formátumban letölthető
Hogyan legyünk egészségesebbek, szebbek, vékonyabbak
Ide kattintva megtekinthető
Kerületi festőművészek virtuális galériája
A fogyás lélektana
A XVI. kerületi uszodák honlapja
Bővebben az önismeretről és a Bach-virágterápiáról
Ide kattintva megtekinthető
Lao Ce ősi bölcselete e-book formátumban
Hazai és nemzetközi időjárás

Kattintson ide az előrejelzéshez