Bánfalvy Ákos, a Macskafogó háttérképeinek alkotója, lent a film főhőse a rajzolt háttér előtt A Bánfalvy név fogalom a Kertvárosban. Első számú tulajdonosát, a képzőművész Ákost mindenki jól ismeri a XVI. kerületben, de textilszobrász felesége, Veronika is sokat tett már a családi hírnév öregbítéséért. Bánfalvy Ákos festményeivel sokfelé találkozhatunk. Olajképein távoli városok, kikötők hangulatai jelennek meg, ám azt csak kevesen tudják, hogy az örökvidám mátyásföldi festő nem csak a festőállványon alkotott maradandót. Bánfalvy Ákos grafikusként kezdte a pályafutását. Két évtizeden keresztül szinte valamennyi nagy cég, a Mahart, a Malév, a MÁV, az Ikarus vagy a Rába is igényt tartott a munkájára. Csináltattak a jó kezű grafikussal falinaptárt, képeslapot és plakátokat is. Ma már nehéz elképzelni, hogy akkoriban a grafikusoknak a tervezésben is fontos szerepe volt. A mérnökök ugyanis nem tudták térben ábrázolni az új ötletüket, s mivel számítógéppel még nem rendelkeztek, muszáj volt a cég grafikusát segítségül kérni, hogy a kétdimenziós műszaki adatokból készítsen egy jó promóciós anyagot. A Bánfalvy-rajzok révén kamionokat, buszokat adtak el a Közel-Keleten. Gyakorlatilag rajzfilmes karrierjét is a gépek, eszközök rajzolásának köszönheti: egy rajzfilmes szakember egyszer utazás közben a Malév egyik járatán a rendelkezésére bocsátott vállalati újságban figyelt fel Ákos munkájára. Hazaérkezését követően megkereste őt, s miután személyesen meggyőződött a grafikus rajztudásáról, átcsábította őt a rajzfilmiparba. Így született aztán a népszerű Pityke őrmester vagy a mind a mai napig legsikeresebb magyar animációs alkotás, a Macskafogó is. Ternovszky Béla egészestés rajzfilmje idén ünnepli bemutatójának 25. évfordulóját. Az eset kapcsán október 2-án az Uránia moziban egy díszelőadást szerveztek. – Furcsa helyzet volt, mert rólunk, alkotókról elfelejtkeztek – mondta a kiváló rajzfilm mátyásföldi háttérrajzolója.
– Nem tudom, ki szervezte, és mi volt a szempontja, de én nagyon hiányoltam a nézőtérről a kollégákat, illetve a szinkronszínészeket. Én is csak egy véletlennek köszönhetően hallottam a díszbemutatóról, és legnagyobb meglepetésemre a rendezőn, a műteremvezetőn és rajtam kívül senki sem képviselte az alkotókat. Pedig a mozi zsúfolásig tele volt, és a jórészt fiatalokból álló közönség a film végén percekig tartó vastapssal fejezte ki a tetszését. Azért számomra is jó emlék maradt ez az este, hisz korábban még sosem láttam moziban ezt a filmet. Anno, negyedszázada egy sérülés miatt nem lehettem ott a bemutatón, az elmúlt 25 évben pedig úgy alakultak a dolgok, hogy csak videón, majd DVD-n láttam az alkotást. Mit csinál a háttérrajzoló? Mindent, ami nem az animációval (mozgatással) kapcsolatos. Bánfalvy Ákos ezt úgy fogalmazta meg, hogy neki a rajzfilmben felhasznált képeket kellett megfestenie. Nem olyanokat, amilyeneket szeret, hanem sokkal egyszerűbbeket, de azokból nagyon sokat. A Macskafogó első részében körülbelül 600-800 Bánfalvy-kép látható. – Anyagilag soha nem jelentett nagy dolgot ez a film, például az amerikai bemutatóért alig több mint 4 dollár ütötte volna a markunkat, ugyanakkor egész életünkben büszkék voltunk a rá. Mi is olvastuk a kedvező kritikákat, láttuk a mozi pénztára előtt kígyózó sorokat, és hallottunk az újabb és újabb külföldi sikerekről. Bánfalvy Ákos elmondása szerint a Macskafogó elkészültét követően besokallt. A közel kétéves munka után elege lett az unalmas háttérrajzokból, ő alkotni szeretett volna, ezért végleg elköszönt a Pannónia Filmstúdiótól. Ternovszky Béla 2005-ben kísérletet tett rá, hogy visszacsábítsa a sikerfilm második részének stábjába. Ákos el is ment, közel egy hónapig dolgozott is Grabowskiék visszatérésén, aztán mégis kiszállt a produkcióból. – Ez egy szép történet volt, olyan, amit úgysem lehet megismételni. Ezt bizonyítja, hogy a második résznek korántsem volt olyan kedvező a fogadtatása, mint az elsőnek. 25 év alatt nagyot változott a világ. Ma már minden számítógép segítségével készül, nincs szükség grafikusokra, és egyre kisebb szerep jut az animátoroknak is. A méltán világhírű magyar rajzfilmgyártás szinte teljes egészében megszűnt. Képletesen szólva elvitte a cica. 1950 és 1990 között nem volt olyan nemzetközi esemény, ahol egy magyar rajzfilmet ne díjaztak volna, most meg nem is hallani magyar rajzfilmekről. Olyan egész estés alkotásokról, mint a Macskafogó, semmiképpen sem. (R) |