|
A legutóbbi képviselő-testületi ülésen napirendre került a következő évi költségvetési koncepció, és ennek során tárgyalt a testület az önkormányzat idei pénzügyi helyzetéről is. Ennek kapcsán kértük Kovács Péter polgármestert, hogy adjon lapunknak tájékoztatást a kerületi pénzügyekről.
Mint a polgármester elmondta, az idei év ugyan tele van bizonytalansággal, ennek ellenére a kerület gazdálkodása teljesen biztos és kiegyensúlyozott. Itt évek óta stabil gazdálkodás folyik, míg az új kormánynak másfél éve volt csak arra, hogy a romló pénzügyi folyamatokat megpróbálja kezelni. A költségvetést mindig úgy tervezik, hogy az ne legyen száz százalékban kifeszítve, mert bármi történhet, és 2011-ben ugye nem „bármi”, hanem sok minden történt. Ez viszont a kerületet nem rázza meg annyira, mint az állami költségvetést.
Kockázatot jelent a kerület kötvénye, amelynek svájci frankban kell fizetni a törlesztését. Az év elején 221 forintos frankárfolyamon tervezték be a törlesztést, és az első részlettel nagyon jól jártak, mert az árfolyam akkor csak 209 forinton állt, a mostani törlesztés már jóval magasabb, 256 forintos árfolyamon történt. A költségvetés viszont tartalmaz egy árfolyam-ingadozási tartalékot, amely a kamatbevétellel kiegészítve még ezen a magas árfolyamon is biztosította a megfelelő fedezetet. Az önkormányzat ugyanis a szabad pénzeszközeit rendszeresen leköti (jelenleg ez több mint félmilliárd forint), és ennek igen jelentős a hozama, most háromszorosan haladja meg az árfolyam növekedéséből fakadó többletkiadást.
A legnagyobb bizonytalanság a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban van – mondta a polgármester. Jelenleg a parlament tárgyal olyan alapvető fontosságú törvényeket, amelyek az iskolai oktatást, az egészségügyi ellátást, és egyéb alapvető önkormányzati feladatokat érintenek. Tehát egyszerűen nem tudható, hogy milyen feladatokat kell majd finanszírozni. Jó példa erre az alapfokú oktatás, amely jövőre állami kézbe kerül. Nyilván lesz arra lehetőség, hogy az önkormányzat szerződés keretében magához vonja az iskolákat, és akkor az állam csak a tanárok bérét fizeti majd. Ez a teljes költség mintegy 55 százaléka, amivel (ha egyéb elvonás nem történik) igen jól járnánk, mert a jelenlegi normatív finanszírozás a teljes költségnek csupán a 45 százalékát fedezi. Persze olyan híreket is hallani, hogy az állam elvonja az eddig átengedett helyi adókat (az SZJA-t és a gépjárműadót), és az eddigi normatív finanszírozásról a feladatfinanszírozásra térnek át. Az ilyesféle elgondolások eléggé nagy bizonytalanságot okoznak.
Hasonlóan képlékeny a helyzet az egészségügy területén. Az már biztos, hogy a megyei és fővárosi kórházak január 1-től az állam fenntartásába kerülnek, az alapellátás (a háziorvosok, a gyermekorvosok, a fogászat) marad az önkormányzatoknál. Vita van az olyan szakrendelőkről, amelyeknél a járóbeteg-ellátás nem egy kórházhoz kapcsolódva történik. Ilyen a XVI. kerületi szakrendelő is, amely ráadásul a normatív OEP-finanszírozásból fedezi a költségeit, nem kell az önkormányzat pénzéből támogatni. Az ilyen szakrendelők maradhatnának az önkormányzatoknál, ezért Kovács Péter több polgármesterrel összefogva módosító indítványt nyújtott be az önkormányzati törvényhez, és reméli, hogy ez meg is kapja a szavazás során a többséget. Ez esetben marad a kerületnél a szakrendelő.
Szintén bizonytalan a fővárosi önkormányzat és a kerületek közötti feladatmegosztás. A jelenlegi elképzelések szerint a problémákat a választókhoz legközelebbi szinten kell megoldani, és csak a nagyobb léptékű feladatok tartoznának a fővároshoz, mint például a teljes közműellátás, a településfejlesztés, a közösségi közlekedés, valamint a legfontosabb sugárutak és körutak, parkok. Azt mindenki láthatja, hogy a fővárosi fenntartású utak (ahol autóbusz közlekedik) milyen állapotban vannak. De példa erre a Corvin gimnázium előtti tér, amely a főváros kezelésében van, és szégyenszemre teljesen el van hanyagolva, pedig a kerület nagyon szívesen átvenné, és méltó módon gondozná. Ilyen és hasonló kérdésekben az elfogadás előtt álló Önkormányzati törvény fog majd dönteni.
A sok bizonytalanság ellenére a kerületi költségvetés úgy készül, mintha semmi nem változna – pedig nyilván sok minden változni fog, és ha ez már kiderült, akkor módosítni fogunk a költségvetésen. Az alapvető koncepció viszont bizonyosan változatlan marad – emelte ki Kovács Péter –, és ez pedig az, hogy amit a kerület fejlesztésre kap, azt fejlesztésre kell fordítani, a működést pedig a működtetésre kapott pénzekből kell megoldani. Sok önkormányzat vétett korábban ezen az alapvető gazdálkodási szabály ellen. Nem véletlen, hogy az ország 3200 önkormányzata közül kétezer pályázott az önhibáján kívül hátrányba került önkormányzatoknak kiírt pályázaton, és 1300-an kaptak is onnan pénzt. Tehát a hazai települések fele önhibáján kívül hátrányos helyzetben van. Egy kistelepülés nyilván nem tudja saját maga finanszírozni az iskoláját, nekik nagyon jó megoldás lesz, ha az állam átveszi tőlük ezt a feladatot. (Ferenci) |
