Helyi Hírek - Független folyóirat   2018.08.19. vasárnap
Huba
E-mail cím:

Jelszó:

CÍMLAP
Cikkek és hírek
Portaszolgálat
Balesetek
Tűzoltósági hírek
Rendőrségi hírek
Polgármesteri interjú
Természetgyógyászat, szépség és egészség
Horoszkóp, asztrológia
Receptek
Videók
Olvasóinktól: körbeküldős üzenetek
Archívum
Archívum
Képgalériák
Helyi Hírek laphálózat
Legutóbbi számaink
Archívum - HH XVI.
Archívum - HH XVII.
2004 előtti számaink
Megjelenési időpontok
Hirdetési áraink
Lakossági aprók
Hirdetésfeladás
Szakmai adattár

Látogatók: 11284126
   « Vissza

Lakásfelújítás felsőfokon

 « Portaszolgálat 
2012. február 9.
 

Kinek van erre energiája

Egy épületnél az energia-megtakarítás kétféle módon valósítható meg: vagy megjavítjuk a régi épületet, vagy készítünk egy újat. Miután olvasóink elsősorban meglévő épületeknél küzdenek a horrorisztikus energiaszámlákkal, az épületek felújítását helyeztük előtérbe Gabula András (Légkomfort kft.) segítségével.


    Az meglévő épület felújítása során amit az emberek leginkább szeretnének megspórolni, az az energetikai felmérés. Ennek során az épület szerkezeti jellemzőit betáplálják egy számítógépes energiaracionalizáló programba. Ha szükséges, ezt kiegészítik egy hőkamerás vizsgálattal, ami kimutatja, hogy milyen épületszerkezetek fogyasztják leginkább az energiát. A felmérésből kapott értékeket összevetik az energiaszámlákkal, s ha stimmelnek az eredmények, akkor kezdődhet a racionalizálás.

 thermo

(Képünkön egy szigetelt és egy szigeteletlen épületrész hőkamerás felvétele látható, a hideget kék, a meleget piros-zöld szín jelzi.)

felujitas

    A gyakorlatban sokan úgy látnak neki a házuk hőszigetelé­sé­nek, hogy kihívják a mestert, és megegyeznek, hogy 4 centi, 7 centi vagy inkább 10 centi nikecellt tegyen-e fel a falra. Aztán amikor jön a következő fűtési szezon, akkor meglátják, hogy jó lett-e a szigetelés. A számítógépes programban viszont előre pontosan lemodellezik, hogy a különféle szigetelési módozatok milyen megtakarítást eredményeznek. Manapság már igen sokféle szigetelőanyag kapható, amelyek hőszigetelése eltér egymástól, tehát nem is elegendő csupán a vastagságot meghatározni. Létezik grafitos és grafitmentes polisztirol, kőzetgyapot, puren, vákuumszigetelés, és cellulóz – ez utóbit általában vízszintes tetőtéri szigetelésekhez alkalmazzák.
    Sok szigetelt háznál kihagyják a lábazatot. Ha erre hőkamerával ránéznek, látszik, hogy „izzik” a lábazat. Az számít korrekt megoldásnak, ha az alaptestet is kibontják és szoknyaszigeteléssel körbeveszik. A talajnak ugyanis sokkal nagyobb a hővezető képessége, mint a levegőnek.
     Amit egy épület energiafogyasztásában figyelembe kell venni, az a hőszigetelés, a nyílászárók minősége, és az, hogy mennyire légtömör az épület. Sokan nem tudják, hogy a légtömörség nagyon fontos tényező. Egy hagyományos gerébtokos ablak esetében a teljes levegőmennyiség akár három-négyszer is ki tud cserélődni óránként (3-4-szeres filtráció). Ha az épület hővesztesége pl. 10 kW, akkor ilyen filtráció miatt a hőveszteség akár 30-40 kW-ra is felszökhet, hiszen a kicserélődött levegőt újra fel kell fűteni.
     Az üvegfelületek nagy veszteségforrásnak számítanak. A háromrétegű, nemesgázzal töltött üvegek hőszigetelése már jónak mondható, de a keretek lerontják a hatásfokot. Ablakcserénél az a jó megoldás, ha a nyílászárókat kitolják a falsík külső felére, és a külső hőszigetelést ráfuttatják az ablakkeretre.

    Ha így újítanak fel egy házat, akkor a hőszigetelése már jónak mondható, bár soha nem éri el egy úgynevezett passzív házét. Ott van viszont a pára. Egy épületen belül rengeteg pára keletkezik, aminek valahol távoznia kell. Léteznek automata szellőzők, de az egy érdekes dolog, hogy nagy költséggel lecsökkentjük a filtrációt, majd beépítünk egy szerkezetet, ami kiszellőztet...     

    Ez nem valami energiatakarékos megoldás. Létezik viszont olyan szellőztető rendszer, amelyik elszívja a ház elhasznált levegőjét, s az abban lévő hőtartalommal felmelegíti a külső levegőt. Az elszívás jellemzően a vizes, párás helyiségekből (konyha, fürdőszoba) történik, a felmelegített friss levegőt pedig a lakóhelyiségekbe áramoltatják vissza. Ez egy igen lassú folyamat, 3-4 óránként cserélődik ki az épület teljes légmennyisége, és a hőveszteség is minimális. Az energia-megtakarítás mértéke passzív ház esetén 70%-ra tehető.
     Ha sikerül az eddigiek szerint felújítani egy épületet, akkor a fűtési költségek akár ötödére is csökkenhetnek – a százezer forintos gázszámla tehát 20 ezer forintra (!) csökken. Legjobb hatásfokkal a 60-70-es évek ronda kockaházait lehet felújítani, azok ugyanis megfelelnek a passzívház követelményeinek, tehát tömbösített épületek.    

     Az elnyúlt, ilyen-olyan tornyos csicsa épületek utólagos hőszigetelése már sokkal kevésbé gazdaságos, mert nagyon nagyok a hűlő felületek. Az energetikai felmérés viszont mindenre pontos választ ad. (F)

Következő lapszámunkban is foglalkozunk az energia­megtakarítás lehetőségeivel, s kérjük azokat a vállalkozásokat, akik ilyen szakterülettel foglalkoznak, a téma mind gazdagabb feltárása érdekében jelentkezzenek szerkesztőségünknél. Telefon: 06-20-9392-658, e-mail: ferenci@tzteam.hu

 


Ferenci Kiadó Bt.  •  1162 Budapest, Hermina út 16.  •  Tel.: [1] 405-5919  •  E-mail cím: hh@hh16.hu
Apro-link.jpg
preload preload
Ide kattintva megtekinthető
Ugrás a Szakmai Adattárhoz
Legutóbbi lapszámunk - 2018. július 18.
Kerületi festőművészek virtuális galériája
A fogyás lélektana
Hogyan legyünk egészségesebbek, szebbek, vékonyabbak
Credo Együttes
A XVI. kerületi uszodák honlapja
Lao Ce ősi bölcselete e-book formátumban
Bővebben az önismeretről és a Bach-virágterápiáról
Hazai és nemzetközi időjárás

Kattintson ide az előrejelzéshez