Önkormányzat – Ikarus: 1 – 1
A megállapodás aláírásának ünnepélyes pillanata, (balról) Szatmáry Kristóf képviselő, államtitkár, Kovács Péter polgármester, Schopper János, az Ikarus Ipari Park vezetője és Garay Jenő, a Ronifield kft. vezetője
Nincsenek egyszerű gazdasági helyzetben az összeomlott Ikarus romjain létrejött új vállalkozások. Az egykori autóbuszgyár területén lényegében két meghatározó gazdasági szereplő működik: a Ronifield Kft., Garay Jenő vezetésével, valamint az Ikarus Ipari Park, amelynek ügyvezetője Schopper János. Az Ikarus Ipari Park birtokolja a gyártelep túlnyomó részét, a Ronifield-é a Budapesti út Szilas patak felőli részén található gyárterület, a volt művelődési ház, valamint az Ikarus sporttelep bő egyharmada. A sporttelep többi része az önkormányzaté, melyhez korábban (a Baross Gábor utcai volt Ikarus óvodával együtt) vétel útján jutott. Az önkormányzat sportcélú fejlesztési terveiben régóta szerepel az Ikarus sporttelep egészének megszerzése, ahol egy multifunkcionális kulturális és sportközpontot lehetne létrehozni. Az Ipari park a korábbi évben jelentős adótartozást halmozott fel, s a területet nagy összegű jelzálog is terheli. Az a veszély állt fenn, hogy az önkormányzat elveszíti egyik legnagyobb adófizetőjét. A területre érvényes (az ipari parkokra vonatkozó) rendezési terv miatt kisebb területek eladása, a gyártásnál nagyobb nyereséget hozó kereskedelmi, szolgáltató tevékenység tiltott volt. Az ilyen lehetetlen helyzetekből hazánkban általában nem képződik sikersztori, de a XVI. kerület vezetésének mégis sikerült úgy alakítani a dolgokat, hogy mindenki jól járt: a kecske is elégedetten mekeg, a káposzta is jóllakottnak tűnik, és ráadásul az egész senkinek nem került pénzébe. A hallatlanul bonyolult, többoldalú megállapodást nyilvánosan június 18-án jelentették be, az ünnepélyes aláíráson megjelent Szatmáry Kristóf képviselő, a Nemzetgazdasági minisztérium államtitkára, Kovács Péter polgármester, Schopper János és Garay Jenő, a két érintett vállalkozás ügyvezetője. A most aláírt megállapodás gyakorlati végrehajtása hosszabb ideig (legalább egy évig) fog eltartani. Az ügylet eredményeként az önkormányzat megkapja az Ikarus sporttelep még hiányzó egyharmadát. Mivel az a Ronifield tulajdonában van, az Ipari park a Ronifield melletti gyárterületből átad neki egy akkora részt, ami egyenértékű a sporttelep harmadával. Az Ipari park így válik a sporttelep-rész tulajdonosává, és azt a 2012. évi 160 millió forintos adótartozása fejében elcseréli az önkormányzattal. Az önkormányzat a tartalékaiból kifizeti az Ipari park adótartozását, s ezt az összeget a Sasvár utcai telekeladásokból pótolja majd vissza.
Az önkormányzat arra vállalkozott, hogy megváltoztatja az egész Ikarus gyárra vonatkozó szabályozást. A terület (a felülnézeti térképen látható módon) három részre oszlik. Az A-jelű, 75 ezer négyzetméteres részen (ami a Budapesti úthoz esik közel) logisztikai, raktározási és irodafunkció jöhet létre, sem kereskedelem, sem zajos gyártási tevékenység nem folytatható. A terület felosztható 2500 négyzetméteres telkekre, melyek beépíthetősége 45 százalék. A B-jelű terület lényegében a régi Ikarus gyár magva, amely továbbra is ipari terület marad, ezen a részen kereskedelmi tevékenység gyakorlatilag nem végezhető. További korlátozás, hogy a Margit utca felőli ötven méteres sávban káros, zajos gyártási tevékenység nem végezhető (a közeli családi házak miatt). Ez a rész lényegében vár a hazai ipar újbóli feltámadására. A C-jelű, 82 ezer négyzetméteres területeken kereskedelmi és szolgáltató tevékenységre alkalmas terület jön létre, ahol akár gyártás is folytatható, a lakóövezetekre érvényes szabályok betartásával. (A megállapodás azt is tartalmazza, hogy használtcikk-piac nem működhet a területen.) A beépítési arány 33 százalék. Az Ipari park a terület legértékesebb részén, a Margit utca és az Arany János utca sarkánál 13 ezer négyzetméteres területet átad az önkormányzatnak. A hitelesség kedvéért szó szerint idéznénk a megállapodás vonatkozó részét: „Az Ipari Park tulajdonosai szeretnének értéket teremteni a kerületben és elismerik az önkormányzat értékteremtő tevékenységét, valamint ehhez képességeikhez mérten hozzájárulnak. A park tulajdonosa felajánlja a XVI. kerületi Önkormányzat számára az ipari park legértékesebb helyén lévő 1.3 ha területű földterületet. Ezt a területet a XVI. kerületi Önkormányzat értékesítheti.”
Az önkormányzat megkapja a sportpályát és az ipari park 13 ezer négyzetméteres legértékesebb részét
Röviden összefoglalva tehát ilyen megállapodás aláírására került sor június közepén. A gyártelepen működő cégek számára ez azért előnyös, mert részben kiparcellázhatják és eladhatják a területük egy részét (ezzel gyors és közvetlen bevételt szerezve), részben pedig az Ipari park számára lehetőséget teremt kereskedelmi és szolgáltató funkció meghonosítására ezen a jól megközelíthető területen. Hogy az önkormányzat milyen haszonnal jött ki ebből a megállapodásból, az teljesen nyilvánvaló. Talán csak annyi hiányzik a megállapodásból, hogy az Ipari park melyik frekventált területrésze lesz az, ahol az önkormányzati vezetésnek emlékművet emelhet a hálás utókor...
Ferenci Zoltán |