Helyi Hírek - Független folyóirat   2019.11.16. szombat
Ödön, Edmond
E-mail cím:

Jelszó:

CÍMLAP
Cikkek és hírek
Portaszolgálat
Balesetek
Tűzoltósági hírek
Rendőrségi hírek
Polgármesteri interjú
Természetgyógyászat, szépség és egészség
Horoszkóp, asztrológia
Receptek
Videók
Olvasóinktól: körbeküldős üzenetek
Archívum
Archívum
Képgalériák
Helyi Hírek laphálózat
Legutóbbi számaink
Archívum - HH XVI.
Archívum - HH XVII.
2004 előtti számaink
Megjelenési időpontok
Hirdetési áraink
Lakossági aprók
Hirdetésfeladás
Szakmai adattár

Látogatók: 15747422
   « Vissza

Asztrológiai útmutató az Oroszlán jegyében

 « Horoszkóp, asztrológia 
2012. július 12.
 

ÉN VAGYOK!

kepfile

     A Nap július 22-én saját otthonába, az Oroszlán jegyébe lép. Itt áll a legmagasabb ponton, itt tudja saját erejét, fényességét és szépségét leginkább megmutatni. A magyar emberek általános mentális hozzáállása nehezen tudja elfogadni az igazán napos, vagyis sikeres és megfelelő önbecsülésű emberek hozzáállását. Szeretni tudni kell önmagunkat. Ez a szeretet természetesen nem csak abban nyilvánul meg, hogy az élet élvezetében mindenáron részt veszünk, hanem a mélyebb és kifinomultabb szinteken abban nyilvánul meg, hogy tudjuk, milyen sorsunk van, melyik úton érdemes elindulnunk attól függetlenül, hogy az nehézkes, vagy örömteli tapasztalatokat ígér. Finomítani kell tehát a napfényes ember definiálásán. Könnyen mondjuk az önmagukat előtérbe helyezőkre, hogy önző, hiú, csak magukra figyelő egoisták. Természetesen van ilyen is, de ez lényegtelen a saját önszeretettünkkel kapcsolatban, mert nem tudjuk az általunk önzőnek titulált személyek sorsának hátterét, nem ismerjük a részleteket.
     FOGLALKOZZUNK tehát most egy kicsit saját napunkkal. Az elfogadás, az önelfogadás, a testünk és lelkünk szeretete nem egy közhely: „Szeresd és fogadd el önmagad úgy, ahogyan vagy”, hanem egy folyamat, egy út lépésről lépésre való megtapasztalása és mindenkinek egyéni házi feladat. Az én személyes meglátásom az, hogy jobban tudom kezelni azokat az embereket, akik láthatóan önzők és öntörvényűek, mint azokat, akik az önfeláldozás oltárán saját lehetőségeiket égetik fel. Ez bennem azért alakult ki így, mert azt láttam sokféle embert részben megismerve, hogy az önfeláldozás kétszer olyan önző lét, mint a nyíltan felvállalt saját akarás és vágy felvállalása. Az önfeláldozó szerepkör – legtöbb esetben nálunk nőknél fordul elő – sajnos nem a valódi szeretet motivációján alapuló, valóban másokért tenni kívánó vágy-magból születik és növekszik, hanem a saját sorssal való nehézkes szembenézés, a „mások bajával könnyebb foglalkozni” magból. Ezen kívül nem szeretünk rosszak lenni. Az önfeláldozó szerepkör pedig – ha nehéz és sok könnyel is jár – mégiscsak egy társadalmilag elfogadott és éljenzett hatásvadász motívum. Mielőtt túl nagy port kavarna a kijelentésem, még egy kicsit finomítanék a gondolaton. Láttam már „jól áldozó” embereket, akik alapvetően tisztában voltak saját sorsukkal és megoldották saját feladataikat, és a fennmaradó energiákat arra szentelték, hogy adjanak. Ez a helyén van így, hiszen nem azért adtak, hogy önmaguk útját ne kelljen megoldaniuk, mert nehéz.
     A LEGTÖBB VALLÁS alappillére a Nem ártás elve. Ez az elv pedig azt is jelenti, hogy önmagunkban sem tehetünk kárt azért, hogy másnak adjunk, mert kifogy a készletünk egyszer (igen hamar) és akkor ott állunk a katasztrófa sziklájának peremén, és fogjuk a fejünket, hogy mit tegyünk. Fel kell tenni a kérdést magadban – légy akár önző és hiú típus, akár önfeláldozó karitatív személy, akár bárki más –, hogy ha úgy döntesz, adakozol (időt, pénzt, bármit), mi a valódi motiváció az adásra. Ugyanez a kérdés megfordítva, ha önmagad igényeinek megélése mellett döntesz és Nem-et mondasz más kérésére, mi a belső motivációd e döntés meghozatalához? Fontos, ha rájövünk, ráébredünk, hogy a motivációnk nem eléggé tiszta (tisztaság alatt a saját magunkhoz igaznak lenni elvet értem, nem pedig erkölcsi vagy morális igazságot), ne essünk abba a hibába, hogy furdal a lelkiismeret. A régész is örül, ha új leletre lel, legyen az akármilyen csúfos is az emberiség történelmét tekintve.
     A SAJÁT NAPUNK FELFEDEZÉSE egy feltáró út saját motivációs és működési hátterünket tekintve. Ez az a középpont – mint a sejt magja –, amely miatt épp ott vagyunk, ahol, ami miatt épp ilyennek születtünk, amilyennek. A belső magunkat, napunkat nem megváltoztatni kell, hanem megismerni, hogy ezáltal többféle választási lehetőséget kaphassunk. Ha valaki arra született, hogy külső szépségét mutogassa és ebben mások is örömüket leljék, kifényesítheti hozzá a lelkét is, hogy ne legyen nagy kontraszt a fényképen látott gyönyörűséges arc és egy élő találkozás első megszólalásának energetikája között. Aki arra született, hogy szociális tevékenységekben lelje örömét, az tanuljon meg saját egyéni sorsával és örömével is foglalatoskodni. A feladat tehát a tökéletesítgetés útja, de nem a tökéletesség elérése – csak a törekvés.
     AZ OROSZLÁN - HAVÁBAN főként az Oroszlán jegyűektől az önszeretetet és önhitet tudjuk megtanulni. Egy Oroszlánt pedig mindenki észrevesz, ha belép valahová, tehát nem kell sokat keresgélnünk, hogy megfigyelhessük e létforma sajátosságait. Számukra evidens a dolgok kedvező kimenetele, teljesen természetes, hogy a dolgok működnek és értük működnek, teljesen természetes, hogy a pihenés és nyaralás hozzátartozik az élethez. Napfényes augusztust kívánok, és ne feledje el az olvasó az augusztusi égbolt csillaghullását megfigyelni.

     Az augusztusi olvasnivaló Márai Sándor önmagáról írt sorai: „Utolsó leheletemmel is köszönöm a sorsnak, hogy ember voltam, és az értelem szikrája világított az én homályos lelkemben is. Láttam a földet, az eget, az évszakokat. Megismertem a szerelmet, a valóság töredékeit, a vágyakat és a csalódásokat. A földön éltem és lassan felderültem. Egy napon meghalok: s ez is milyen csodálatosan rendjén való és egyszerű! Történhetett velem más, jobb, nagyszerűbb? Nem történhetett. Megéltem a legtöbbet és a legnagyszerűbbet, az emberi sorsot. Más és jobb nem is történhetett velem.”
     (Márai Sándor, Füveskönyv – Önmagamról)

                                                                                                                                                 Laki Beáta

 


Ferenci Kiadó Bt.  •  1162 Budapest, Hermina út 16.  •  Tel.: [1] 405-5919  •  E-mail cím: hh@hh16.hu
Ugrás a Szakmai Adattárhoz
preload preload
Ide kattintva megtekinthető
Legutóbbi lapszámunk - 2019. november 13.
2019. évi naptár nyomtatható formátumban letölthető
Kerületi festőművészek virtuális galériája
A fogyás lélektana
Hogyan legyünk egészségesebbek, szebbek, vékonyabbak
A XVI. kerületi uszodák honlapja
Bővebben az önismeretről és a Bach-virágterápiáról
Lao Ce ősi bölcselete e-book formátumban
Ide kattintva megtekinthető
Hazai és nemzetközi időjárás

Kattintson ide az előrejelzéshez