Kik választhatják januártól a kisvállalati adót?

Tudnivalók a munkahelyvédelmi programról

Szatmáry Kristóf a XVI. kerület parlamenti képviselője – egyben a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára –, már több alkalommal adott lapunknak fontos és hasznos információkat. Októberi számunkban a minisztérium által kidolgozott Munkahelyvédelmi Akció egyik eleméről, a kisadózó vállalkozások tételes adójának választási feltételeiről tájékoztatta olvasóinkat. Most az akció másik pilléréről, a kisvállalati adó választhatóságáról kérdeztük.

                         Szatmáry Kristóf államtitkár, a XVI. kerület parlamenti képviselője

    A munkahelyvédelmi akció három pilléren nyugszik, s közös jellemzőjük, hogy a vállalkozások adóterheinek csökkentésével a vállalkozók és a foglalkoztatottak helyzetét hivatottak stabilizálni illetve javítani. Az egyik pillér a munkáltatói adóterhek célzott csökkentése meghatározott társadalmi csoportok foglalkoztatásának megkönnyítése érdekében. A másik két pillért a vállalkozások számára kidolgozott egyszerűbb és kedvezőbb adózási feltételek alkotják. Ezek között szerepel a kisadózó vállalkozások tételes adója, illetve az úgynevezett kisvállalati adó.
     A pénzforgalmi adózás választásának lehetőségét biztosító kisvállalati adó új irányt jelent a jövedelemadózás rendszerében. A kis- és középvállalkozásokat szabadítja meg az aktivitásukat akadályozó terhektől.
    Azok a vállalkozások választhatják ezt az adónemet, amelyek 25 főnél kevesebb dolgozót foglalkoztatnak, s összes bevételük és mérlegfőösszegük nem haladja meg az 500 millió forintot. Ilyen vállalkozások lehetnek – a teljesség igénye nélkül – egyéni cégek, közkereseti társaságok, BT-k, KFT-k, ZRT-k, szövetkezetek, ügyvédi-, közjegyzői-, végrehajtói-, szabadalmi ügyvivői irodák.
      A kisvállalati adóalanyiság mindaddig alkalmazható, míg a vállalkozás átlagos statisztikai létszáma nem haladja meg az 50 főt. Ha ez a létszám 50 fő fölé emelkedik, az adóalanyiság megszűnik, és a megszűnést követő 2 adóévre ismételten nem is választható.
    Az adó hatálya alá évente egyszer lehet bejelentkezni, elektronikus úton, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány útján – december 1. és 20. között, mely választás január 15-éig visszavonható.
      A 16 százalékos kisvállalati adó alanya mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása/megfizetése alól.
A kisvállalati adót alapesetben a pénzforgalmú szemléletű eredmény (azaz, a pénzeszközök adóévi növekménye) és a társadalombiztosítási járulékalapot képező személyi jellegű kifizetések (például munkabér) után kell megfizetni. Amennyiben a vállalkozás nem rendelkezik új (előző évben megvalósult) beruházással, az adót legalább a társadalombiztosítási járulékalapot képező személyi jellegű kifizetések után meg kell fizetni. A vállalkozásba visszaforgatott nyereség nem képez adóalapot, és az új munkavállalók foglalkoztatása sem jár pótlólagos adófizetési kötelezettséggel.
      A kisvállalati adó előlegét az adóévet megelőző adóévi adófizetési kötelezettségtől függően negyedévente vagy havonta kell teljesíteni. Az adóalanyiság első évében az adóévet megelőző adóév összes bevétele határozza meg a teljesítés gyakoriságát.
      A kisvállalati adó alapját és az adót adóévenként kell megállapítani, majd a megfizetett adóelőleg és a fizetendő adó különbözetét az adóévet követő év május 31-ig kell bevallani, és megfizetni.
    A kisvállalati adó biztosítja, hogy amennyiben a vállalkozás pénzforgalmi eredménye negatív (azaz, a pénzvagyona a megelőző évhez képeset csökkent), a keletkezett veszteségét szembeállíthatja a következő években keletkező pénzeszköz-növekedéssel. Az elhatárolt veszteséget 10 év alatt, egyenlő részletekben lehet felhasználni.
     Az új beruházások támogatása érdekében a kisvállalati adó alanya a veszteségnek azt a részét, amely új beruházással kapcsolatban merült fel, korlátlanul felhasználhatja a későbbi évek adókötelezettségével szemben.
      Természetesen az adóhatóság megszűntetheti az adóalanyiságot, ha a vállalkozó nem tesz eleget jogszabályi kötelezettségeinek, pl. egymillió forintot meghaladó adótartozása van, be nem jelentett foglalkoztatás miatt bírságot kapott, megsértette számla-, nyugtaadási kötelezettségét, igazolatlan eredetű árut forgalmazott, adószáma jogerősen felfüggesztésre ke­rült. Ilyen esetben a megszűnést követő 2 éven belül ismételten nem választható a kisvállalati adó.

Következő lapszámunkban a fiatalok, az idősebb munkavállalók, a szakképzetlenek, a tartós munkanélküliek és a kisgyerekes anyák foglalkoztatása után járó adókezvezményket ismertetjük.


     A Munkahelyvédelmi Akció az adóterhek enyhítése mellett a vállalkozások finanszírozását, illetve az egyéb számviteli elszámolást segítő intézkedésekkel is támogatja a munkáltatókat, vállalkozásokat.
    A devizaárfolyam-veszteségek miatt nehéz helyzetbe került cégeknek két évig (2012-2013) tőkehelyzetük megítélésénél nem kell beszámítaniuk a deviza-árfolyamok változásából származó veszteségüket. Ezen túlmenően a jövőben nem csak a beruházási jellegű devizahitelek árfolyamveszteségét lehet elhatárolni a későbbi évekre, hanem a forgóeszköz-hitelekét is, hiszen nagyon sok vállalkozás ilyen jellegű hitelekkel, kölcsönökkel működik. Jelenleg ugyanis, ha árfolyamveszteség miatt lecsökken a cég tőkéje, rendeznie kell a tőkehelyzetét. Ha ezt nem tudja, hivatalból törlik a cégnyilvántartásból egy nem realizált veszteség miatt. A veszteséget természetesen továbbra is be kell majd mutatnia a cégnek, és középtávon a tőkehelyzetet is meg kell oldania, de anélkül, hogy emiatt meg kelljen szüntetnie a vállalkozását.
      A pénzforgalmi szemléletű általános forgalmi adózás bevezetésével a kormány olyan finanszírozást segítő szabályozást alakított ki, mely szerint az eladónak csak akkor keletkezik általános forgalmi adó fizetési kötelezettsége, ha az ellenértéket a vevőtől megkapta. A rendszer a vevő számára is változást jelent, ugyanis áfa levonási jogát csak akkor gyakorolhatja, ha az ellenértéket megfizette. A pénzforgalmi szemléletű adózást azon kisvállalkozók választhatják, amelyek éves árbevétele 125 millió forint alatt van.
    A kormány tavaly jelentősen megemelte a házipénztári készpénz záró-állomány megengedett legmagasabb mértékét, de a szabályozás még így is jelentős adminisztrációt követel meg a vállalkozásoktól, ezért a korlátozó szabályozás 2013. január 1-jével megszűnik, ennek köszönhetően a házipénztárra vonatkozó adminisztráció egyszerűsödik.
     A kormány szándéka, hogy a Munkahelyvédelmi Akció kedvezményeit minél szélesebb körben alkalmazzák a vállalkozások, ezáltal hozzájárulva a munkahelyek megőrzéséhez, a foglalkoztatás bővítéséhez, a kisadózók talpon maradásához, illetve a kis- és középvállalkozások dinamikus fejlődéséhez.