Zöld energia családi házban, panelben
Napokon belül megkezdi az áramtermelést Budapest első, családi házas ingatlanon álló, a közcélú hálózatra kötött szélgenerátora Ilona–telepen, a Begónia utcában.
A jó szigetelés; a napkollektor + a kiserőmű egymásra épülő rendszerként 65%-os megtakarítást, valamint bevételt hoznak a Begónia utcai ház lakóinak.
Az ELMŰ hálózatára való csatlakozással egy négyéves, háromelemű programjuk utolsó mozzanatához érkeztek a Begónia utcai ház tulajdonosai. Egyikük sem építész vagy energetikus: a beruházást bonyolító Csikesz Csaba egy magyar ásványvízgyártó cég kereskedelmi igazgatója, míg az operatív napi szervezést párja, Szabó Szilvia óvónőből lett háztartásbeli látta el. – Az ötlet családunk passzív házak építésében és a zöld energia hasznosításában jártas egyik barátjáé. Rajta keresztül jutottunk el négy éve a napkollektorokkal foglalkozó kecskeméti mérnökhöz, Péter Zoltánhoz – elevenítette fel a négy év történetét Szabó Szilvia. – 2,5 millió forintba került a 16 négyzetméternyi kollektorból álló rendszer, ami márciustól októberig, sőt a fagyos, de napos téli időben is kiváltja a tetőtér-beépítéses, 170 négyzetméternyi hasznos alapterületű házunk gázfűtésének egy részét. A nyári időszakos többlet energiát a kerti medencénkben hasznosítjuk, amiben így késő ősszel is lehet fürödni. Kollektorok nélkül évi 4500 köbméter volt a gázfogyasztásunk, ami 2011-ben 3300 köbméterre csökkent.
– Pályázati vagy saját forrásból fedezték az első ütemet? – A pályázat túl sok kötöttséggel járt volna. Ezért az egyik kisbank lakás takarékpénztárral kombinált zöld hitelét vettük fel. Öt évig csak kamatot fizetünk, a tőkét a megtakarításból és az LTP-ből egy összegben törleszteni tudjuk.
Egymásra épülő rendszer
– Hogyan „jött” a szélenergia? – A napkollektorokhoz adott volt azok ezer literes puffer tartálya, ami télen fűtőszállal fel tudja használni a szélgenerátor által termelt, a ház működéséhez szükséges áramigény feletti áramot, nyáron pedig a közhálózatra termelhetjük a többletet. Ez volt a tervezési kiindulópont, mivel ki akartuk kerülni az ún. energiaszigetes szélkerékkel járó akkumulátoros áramtárolást. A következő lépés egy öt hónapos szélmérés volt, amit fővállalkozónk, a balatonalmádi Új-Optienerg Kft. végzett. Emlékszem, egy éve 1100 kWh-t tudtunk volna termelni, ami kétszerese a saját fogyasztásunknak. Így alátámasztva láttuk a szélmérleget, miszerint egy 8 kW-os névleges teljesítményű generátor napi hat órás átlagos üzemével, legrosszabb esetben is 30 kWh-t nyerünk. Gáspár Tamás tervező vállalta, addig finomít a rendszeren, amíg ezen paramétereket el nem éri. – Milyen buktatói voltak a hatósági engedélyezésnek? – A közhasználatra is termelő kiserőmű engedélyezője a Magyar Energia Hivatal. Ezt a fővállalkozónk intézte. Az inverter a névleges hálózati feszültségen (240 V egy fázison, 400 V három fázison) táplálhat csak a hálózatra. A mi szélkerekünk 450 voltnál kifordul a szélirányból, majd miután lelassult, újra irányba áll. Nem is ezen feltétel miatt pörög üresen 2012 októberétől a 12 méteres oszlopra szerelt kerekünk. Csúszást okozott, hogy a tervezés és a kivitelezés lezárása között kikerült a szabványból a korábban hatályos listában szereplő inverterünk, most pedig mérőóra cserére várunk. Persze tudom, az „úttörőséget” az ELMŰ-nek is tanulnia kell, ami számunkra a döntések halogatásában jelentkezett. Időközben az Új-Optienerg Kft. Gáspár Tamással közösen továbbfejlesztette a rendszert. A 8 kW-os generátort vaskosabb lapátokkal egy 10 kW-osra cserélik.
65%-os megtakarítás
– Mennyibe került a rendszerük és milyen megtérüléssel számolnak? – Öt millió forintba. A megtérülésre pontos választ még nem tudok, mert a harmadik ütemként a múlt nyáron 10 centis pótszigetelést is kapott a házunk. A szélkerékkel nyaranta kb. a saját felhasználásunknak megfelelő áramot fogunk eladni, amiért az ELMŰ kétféle módon fizethet. Ha a szaldó elszámolást választjuk, amikor a megtermelt zöldenergia összességében kevesebb, mint az elfogyasztott; akkor a mindenkori vásárlási árat, kb. 45 Ft-ot kapunk. Ha az aktív termelést választjuk egyéni vállalkozói igazolvánnyal, akkor a szolgáltatónak a hálózat használat nélküli, úgynevezett „vételezési áron”, 18-20 forintért kell átvennie az energiát. – A szélkerekes fűtési rásegítéstől és a szigeteléstől legkevesebb évente újabb 1000 köbméter gáz kiváltását várom. A végigjárt vargabetűk ellenére a nagyobb fogyasztóknak is merem ajánlani az amúgy hangtalan rendszert, mivel léteznek már olyan szélgenerátort tartó oszlopok, melyek egy oszlopon 3-4 db 10 kW-os generátor felszerelhetőségét is lehetővé teszik. Szabó Szilvia korábbi lakóhelyén, Zuglóban a Füredi úti lakótelepen négy 10 emeletes szalagház kapott a panelprogram részeként a használati melegvízellátásra rásegítő kollektorokat. Az Ond vezér útja 19-27-es házban a konyhák szagelszívóját napelemek táplálják. A legtöbb kollektor a Csertő utca 6-8-as számú házon van.
Panelben is lehet
– Négy éve volt némi hezitálás a tulajdonosok részéről, mennyire éri meg, végül a többséget meggyőzték a pályázatírónk számai, aki már eleve napkollektorral kalkulálva javasolta indulásunkat a panel-programban – mondta Farkas Imréné, a Csertő utca 6-8-as ház lakásfenntartó szövetkezetének elnöke. – A 2012 júniusában átadott, számítógéppel felügyelt rendszerhez 120, összességében 303 négyzetméternyi kollektort kapott a tetőnk. Az itt felfogott napenergia a pincében elhelyezett 25 darab, egyenként 1000 literes puffer tartályon keresztül hasznosul. – A számlákban már érezzük a kollektorok létét, de ez még csak a kezdet, mivel a ház cirkulációs rendszerét még a FŐTÁV fűti. Folyamatban van az átépítése, aminek révén tizedére tudjuk csökkenteni a melegvíz számlánkat.
Napcsapdák a 41 éves panelház tetején: a 262 tulajdonosból csak eggyel pereskednek,aki nem akar hozzájárulni a felújítás önrészéhez.
Kép és szöveg: -izs-or |