Helyi Hírek - Független folyóirat   2021.02.25. csütörtök
Géza, Alexander
E-mail cím:

Jelszó:

CÍMLAP
Cikkek és hírek
Portaszolgálat
Balesetek
Tűzoltósági hírek
Rendőrségi hírek
Polgármesteri interjú
Természetgyógyászat, szépség és egészség
Horoszkóp, asztrológia
Receptek
Videók
Olvasóinktól: körbeküldős üzenetek
Archívum
Archívum
Képgalériák
Helyi Hírek laphálózat
Legutóbbi számaink
Archívum - HH XVI.
Archívum - HH XVII.
2004 előtti számaink
Megjelenési időpontok
Hirdetési áraink
Lakossági aprók
Hirdetésfeladás
Szakmai adattár

Látogatók: 19964150
   « Vissza

Az ország vezetőinek a lakosság boldogulásáért kell dolgozni

 « Portaszolgálat 
2013. szeptember 19.
 


Szatmáry Kristóf államtitkár, parlamenti képviselő egyben XVI. kerületi lakótársunk is, és a jelentősebb országos eseményeket követően a várható fejleményekről rendszeresen tájékoztatni szokta a kerületi polgárokat. Szeptember első hétvégéjén a kormánypárt képviselői frakciója Visegrádon tanácskozott, és itt határozták meg a következő időszak legfontosabb politikai eseményeit. Az itt történtekről kérdeztük a képviselőt, de a beszélgetésben a XVI. kerülettel kapcsolatos események is helyet kaptak.

kepfile


     – Tisztelt képviselő úr, milyen tapasztalatokkal tért vissza a visegrádi tanácskozásról?
     – A frakcióülésen a következő parlamenti ülésszak főbb irányait határoztuk meg, és ez valójában keretet ad a négy éves kormányzati munkának. Azt lehet akár jelképesnek is tekinteni, hiszen most bizonyosodik be, hogy érdemes Magyarországon olyan politikát folytatni, ami minden állampolgár számára kedvezőbb feltételeket tud teremteni. Az embereket lényegében felszabadítja azon terhek alól, ami az elmúlt húsz év hibás gazdaságpolitikájának következtében szakadt a nyakukba.
      A polgári kormány alaptételként határozta meg, hogy nem segélyt és kompenzációt kell adni az embereknek, viszont nem kell tőlük több pénzt elvenni, mint amennyi az egyes szolgáltatásokért fizetendő. Ennek megvalósításáért hatalmas küzdelmet folytattunk mind itthon, mind külföldön, de ma már ezeket a lépéseket könnyebb megtennünk. Ezzel remélhetőleg példát adtunk a mindenkori magyar kormányok számára, hogy az az elsődleges feladatuk, hogy az embereket védjék meg a nagy multinacionális cégektől.
     – Mit vesznek észre mindebből az emberek?
     – Példának vehetünk egy négytagú családot, amelyik a Centenáriumi lakótelepen él. Számukra a kormány eddigi intézkedései akár évi 60-70 ezer forintos rezsiköltség-megtakarítást is eredményezhet. Most született döntés a rezsicsökkentés folytatásáról, mégpedig november elsejei hatállyal, és a csökkentés mértéke most 11,1 százalékos lesz. Ez csak a következő évben érezteti majd teljes mértékben a hatását, és ekkor a példának választott család esetében a rezsiben mutatkozó megtakarítás akár a 100 ezer forintot is elérheti. Szeretném kiemelni, hogy ez nem segély, nem kompenzáció, hanem a pénz el nem vétele az emberektől.
     Ugyanilyen szimbolikus ügy a devizahitelesek hatalmas gondjainak megoldása. Ez visszautal arra, hogy miként értelmezték a szocialista kormányok a szabadságot. Szerintük az államnak nem szabad beavatkozni a piaci folyamatokba, és tétlenül nézték, ahogy a a bankok csapdába csalták, szabályosan adósrabszolga sorba terelték a hazai családok százezreit. Nem szeretném feltételezni a szándékosságot, de ez a szocialista tétlenség óriási társadalmi problémát okozott.

Hogyan jutottunk idáig

     Az alap-bűn ott keletkezett, hogy a 2002-es kormányváltás után a szocialisták leállították a kedvezményes forint-alapú lakáshitelezést, amit még 1998-ban a Fidesz kormány kezdett el. A bűn úgy folytatódott, hogy a szocialista kormányok semmilyen módon nem szabályozták a devizahitelezést – ezt egyébként más országok megtették, és nem is lett ilyen mértékű  probléma, mint Magyarországon. Ebben is lehetne szándékosságot feltételezni, hiszen az akkori hibás gazdaságpolitikát elfedte a devizahitelek felvételéből származó fedezetlen piaci pénzbőség – akár ilyen oka is lehet annak, hogy belehajszolták az embereket ezekbe a hitelekbe. És nem csak az embereket, hanem az önkormányzatokat és a vállalkozásokat is. Ez együtt okozta (a világgazdasági válság kirobbanása előtt) a magyar gazdaság összeroppanását.
     A harmadik bűn az volt, hogy amikor 2008-2009-ben elszabadultak a devizaárfolyamok, akkor a szocialisták semmit nem tettek azért, hogy a bankok ne tudják az árfolyam-különbözeten keletkező nyereségüket az adósokkal szemben érvényesíteni, hanem ráadásul még a bankoknak adtak oda támogatásként 600 milliárd forintot. Az így felvázolt helyzetet örökölte meg 2010-ban a polgári kormány.

Mi lett volna, ha...

     – Ha nem jött volna 2010-ben ez a határozott gazdasági irányváltás, hová került volna ez az ország?
     – Nem titok, hogy a kormányváltáskor a magyar gazdaság állapota rosszabb volt, mint Görögországé. Hogy ott mi történt, azt mindenki tudja: 30-40 százalékkal csökkentek a bérek, a munkanélküliség 20 százalék fölé emelkedett, a fiatalok közel fele nem talál magának állást, és ki kellett árusítaniuk szinte minden állami vagyont. A görögök nagyon nagy arányban próbálnak külföldön munkát találni.
     – Gyakran hallani azt a vádat, hogy a magyarok is sok százezren vándoroltak el az országból...
     – A pontos statisztikai adatok szerint összesen 240 ezer magyar munkavállaló dolgozik külföldön (és ők már többnyire korábban is külföldön dolgoztak), ami arányaiban meg sem közelíti a lengyel, a román vagy a görög elvándorlást – ennyit a vádakról. De az eredeti kérdésre visszatérve: ha folytatódtak volna a szocialisták alatt beindult folyamatok, akkor Magyarország egy sodródó, kiszolgáltatott, a nemzetközi pénzügyi szervezetek kénye-kedvének kitett ország lennénk, és nem tudnánk önálló gazdaságpolitikát folytatni: nem lehetne devizahitel-mentő akció, nem lenne rezsicsökkentést, nem tudnánk támogatáshoz juttatni a hazai vállalkozásokat.

A megteremtett függetlenség

     – A külső szemlélő is láthatta, milyen jelentős csatározásokat kellett folytatni a kormánynak, hogy megfordítsa a katasztrófába vezető gazdasági folyamatokat...
     – Valóban nagy csata volt, és nyilván nem tudtunk minden tervet egycsapásra megvalósítani. Most, a negyedik kormányzati év végén jutottunk odáig, hogy szinte minden családnak képesek legyünk segíteni. A kormányváltáskor a devizahitelek száma több mint egymillió volt, s a szabályozatlan feltételek miatt az árfolyamveszteség teljes mértékben az adós nyakába szakadt. Aki felvette a lakás árának 60 százalékát hitelként, hiába fizette a megemelkedő részleteket, jelenleg a tartozása meghaladja a lakás teljes értékét. Szinte csak mellékesen jegyzem meg, hogy az előző kormány által felvett Világbanki hitel összes törlesztését a polgári kormánynak kellett kifizetni, s azért is hoztuk előre az utolsó részlet törlesztését, mert addig nem lehettünk teljes mértékben önállóak.
     Több ilyen szimbolikus lépés is történt az utóbbi időben, és történik majd a további hónapokban, ami azt mutatja, hogy Magyarország négy év alatt a saját erejéből képes volt kilábalni szinte reménytelen helyzetéből. Mint már említettem, visszafizettük az IMF-hitelt, a költségvetési hiány drasztikus lefaragásával kikerültünk Brüsszelben a túlzottdeficit-eljárás alól, húsz százalékkal sikerül csökkenteni a rezsiköltségeket, és a bankokat is rászorítjuk arra, hogy még az idén vezessék ki a devizaalapú hiteleket egyszer s mindenkorra Magyarországról. Tehát úgy tudunk majd a választók elé állni, hogy megteremtettük az ország gazdasági függetlenségét, és ez a kormány többet tett az emberekért, mint bármelyik kormány az elmúlt húsz évben.
      – A polgári kormány ezzel eléggé veszélyes példát teremtett...
     – Valóban így van, hiszen a bankok és a multik hazai és nemzetközi szinten mindent elkövettek, hogy a kormány törekvései ne járjanak sikerrel. Óriási támadásokat kapott az ország, amikor egymás után zártuk el az addig működő pénzszivattyúkat, amelyek nagy iramban vitték külföldre az itthon megtermelt jövedelmet. Ezt nem csak Magyarországgal művelték, bár  korábbi szocialista kormányok tehetetlensége miatt itt különösen nagy jövedelmeket tudtak megszerezni. Mindent elkövettek, hogy a polgári kormány törekvései ne járjanak sikerrel, mert veszélyes példát adtak.
      Mi nem csak magunkért harcoltunk, hanem a hasonló sorsú országokért is, és lám, a lengyelek most szüntetik meg a magán-nyugdíjpénztárakat, a rezsicsökkentéssel (bár kisebb mértékben) több térségbeli ország próbálkozik, a sokat támadott bankadót eddig több mint 13 európai ország vette át. Büszkék lehetünk arra, hogy Magyarország példát tudott mutatni a hazai piacot, a magyar polgárokat védő politikában.

Helyi ügyek

     – Az országos politika hogyan jelenik meg itt a kerületben?
     – Képviselőként és államtitkárként mindig szem előtt tartom lakó- és választókörzetem érdekeit. Ha lehetőség nyílik rá, tanácsokkal segítem a vállalkozásokat, számos kérdésben együttműködünk Kovács Péter polgármesterrel. Ilyen volt például az útépítés, amelyre a költségvetésben külön soron biztosítottak pénzt. Említhetném a tervezett HÉV-metró összekötést, amelyről már tárgyalásokat folytattunk a Budapesti Közlekedési központtal. Jó esély van rá, hogy a terv szintjén kidolgozott projekt a 2014-ben kezdődő új költségvetési ciklusban megvalósuljon, és a metró a HÉV jelenlegi nyomvonalán kéregvasútként kimenjen egészen Cinkotáig.
     A XVI. kerület, más önkormányzatokhoz hasonlóan eléggé nagy adóssággal rendelkezett, az egy családra számított tartozás összege megközelítette a negyedmillió forintot. A polgári kormány úgy döntött, hogy a szocialista kormányzat hibájából eladósodott önkormányzatok tartozását részben átvállalja – ez a XVI. kerületben azt jelenti, mintha minden család tehermentesült volna százezer forinttal. Az átvállalt tartozás tehermentesítette az önkormányzati költségvetést, és így több pénz jut beruházásra, illetve különféle önkormányzati feladatra.     

                                                                                                                                                Ferenci Zoltán

 


Ferenci Kiadó Bt.  •  1162 Budapest, Hermina út 16.  •  Tel.: [1] 405-5919  •  E-mail cím: hh@hh16.hu
Ugrás a Szakmai Adattárhoz
preload preload
Legutóbbi lapszámunk - 2021. február 17.
2021. évi naptár nyomtatható formátumban letölthető
Ide kattintva megtekinthető
Kerületi festőművészek virtuális galériája
A fogyás lélektana
Hogyan legyünk egészségesebbek, szebbek, vékonyabbak
A XVI. kerületi uszodák honlapja
Bővebben az önismeretről és a Bach-virágterápiáról
Lao Ce ősi bölcselete e-book formátumban
Ide kattintva megtekinthető
Hazai és nemzetközi időjárás

Kattintson ide az előrejelzéshez