Idén 100 éves a Védőnői Szolgálat hazánkban. 1915-ben megalakult a mai Védőnői Szolgálat elődje az Országos Stefánia Szövetség az anyák és csecsemők védelmére.
Gálffy György Andrásné az átvett a védőnői ajándékkal, a háttérben Csomor Ervin alpolgármester, Kovács Péter polgármester, dr. Kiss Marianna, az egészségügyi szolgálat igazgatója és Varga Tünde vezető főnővér
A századforduló Magyarországának társadalmi, gazdasági és demográfiai változásai hívták életre a védőnői hálózatot. Megalakulásakor a csecsemőhalandóság csökkentése és a nemzet számbeli erősítése volt a cél. A védelem alapelvei szerint az anya nem kerülhetett rosszabb gazdasági helyzetbe azért, mert új embernek adott életet; az anyát és magzatát meg kellett óvni a szülési folyamat veszélyeitől, valamint kiemelkedő volt az anyák megfelelő tájékoztatása is. A környező országokban az anya-, gyermekvédelem elsősorban azon az elven működött, hogy a szociálisan rászoruló, vagy problémával küszködő anyának kellett felkeresnie azokat az intézményeket, melyek segítséget adnak. A világon egyedülálló magyar módszer szerint a hivatásos és megfelelően kiképzett védőnők maguk keresték fel az anyákat otthonukban. A Védőnői Szolgálat Hungarikummá nyilvánítása folyamatban van és nem utolsó sorban Magyar Örökség Díjjal jutalmazták a szolgálatot 2013-ban. A Kertváros vezetése is megemlékezett és jutalomban részesítette a XVI. kerületi védőnőket egy jubileumi ünnepség keretében április 20-án az Erzsébetligeti Színházban. A rendezvény két fővédnöke volt Kovács Péter polgármester és dr. Kiss Marianna, a XVI. kerületi Kertvárosi Egészségügyi Szolgálat igazgatója.
|