Helyi Hírek - Független folyóirat   2019.12.11. szerda
Árpád
E-mail cím:

Jelszó:

CÍMLAP
Cikkek és hírek
Portaszolgálat
Balesetek
Tűzoltósági hírek
Rendőrségi hírek
Polgármesteri interjú
Természetgyógyászat, szépség és egészség
Horoszkóp, asztrológia
Receptek
Videók
Olvasóinktól: körbeküldős üzenetek
Archívum
Archívum
Képgalériák
Helyi Hírek laphálózat
Legutóbbi számaink
Archívum - HH XVI.
Archívum - HH XVII.
2004 előtti számaink
Megjelenési időpontok
Hirdetési áraink
Lakossági aprók
Hirdetésfeladás
Szakmai adattár

Látogatók: 16013895
   « Vissza

Isten veled, Doktor úr!

 « Cikkek és hírek 
2015. május 15.
 

Ennek a cikknek eredetileg az lett volna a címe, hogy „Boldog születésnapot, Doktor úr!”. Dr. Konrád Ferenc, olimpiai bajnok vízilabdázó ugyanis április 17-én ünnepelte 70. születésnapját. Nekem abban a szerencsében volt részem, hogy ezen a különleges napon a saját otthonában köszönthettem a nagy bajnokot. Az alkalmat kihasználva természetesen interjút is készítettem vele. Nem volt egyszerű, mert egyrészt folyamatosan csengett a telefonja, hisz sokan akarták őt köszönteni, másrészt a súlyos műtétet követően nagyon gyenge volt még. De úgy tűnt, minden rendben van, én még mosolyogni is láttam őt. Emiatt pedig nyugodtan távoztam tőle, és megpróbáltam a lehetőséghez képest a legpozitívabb cikket összeállítani a beszélgetésünkből. 

kepfile

Dr. Konrád Ferenc az érmei társaságában

     Azt nem sejtettem, hogy ez lesz az utolsó beszélgetésem vele. Mert alig készültem el az írással, és alig tisztáztam le a szöveget, jött a hír, hogy dr. Konrád Ferenc április 21-én végleg itt hagyott bennünket. Úgy érzem, az emlékének azzal adózom a legtöbbet, ha e szomorú bevezetőt követően az utolsó beszélgetésünkkel búcsúzom tőle.

Boldog születésnapot, Doktor úr!

     Dr. Konrád Ferenc fogorvossal, Rákosszentmihály olimpiai bajnokával április 17-én szinte lehetetlenség volt nyugodtan beszélgetni. Az 1976-os montreali olimpián győztes vízilabda-válogatott tagját ugyanis aznap minden ismerőse köszönteni kívánta a hetvenedik születésnapja alkalmából.
     – Hogy van mostanában, mert nemrég aggasztó hírek érkeztek az egészségi állapotáról?
     – Köszönöm a kérdését, most már jobban. Januárban volt egy hét és félórás szívműtétem, ami után két nappal a vesém is leállt hét órára. Ezért volt a nagy riadalom. Vérre volt szükségem, utólag hallottam, hogy ez nagyon sok fórumon elterjedt, de ezt én akkor nem tudtam, és azt sem tudtam, hogy mennyien adtak vért. Sajnos nagyon ritka vércsoportom van (0Rh-), ám mégis annyi vér összegyűlt, hogy a műtét után is maradt belőle. Legalább másnak is jut majd belőle.
     – Mennyi időt töltött kórházban?
     – Öt hetet, aztán mennem kellett volna Balatonfüredre, rehabilitációra, de a veseleállásom miatt ez nem történhetett meg. Így most itthon gyó­gyulok. Szerencsére a feleségemtől, Ilonától nagyon sok segítséget kapok, és a lányom, Tímea is, amikor csak teheti, eljön hozzánk.
     – Ma biztos, hogy eljön, mert ma van a hetvenedik születésnapja.
     – A betegség miatt nem terveztünk nagy dolgokat. Szűk családi körben ünnepelünk csak, aztán, ha már jobban leszek, mondjuk nyáron, néhány barátomat is meghívom majd. Holnap (április 18-án) azért be kell mennem a Magyar Sportok Házába, ahol a szövetség részéről engem és a szintén jubiláló olimpiai bajnok csapattársamat, Molnár Bandit is köszönteni fogják. Természetesen ott kell lenni az ilyen eseményen, de nem lesz könnyű program, mert még nagyon gyenge vagyok. A műtét előtt 130 kg voltam, most meg 35-tel kevesebb vagyok.
     – Mikor láthatjuk Önt újból a medencék környékén?
     – A tervem az, hogy szeptembertől újból „ellenőrösködni” fogok (dr. Konrád Ferenc az utóbbi években játékvezető-ellenőrként dolgozott), szeretném elfoglalni magamat, mert, bevallom, nagyon hiányzik már a régi nyüzsgés.
     – Dr. Konrád Ferenc tanácsaira még biztos, hogy szüksége van a sportágnak.
     – Nehogy azt higgye! El kell fogadni a tényt, hogy megöregedtünk, és szép lassan elfelejtenek bennünket, a helyünket meg át kell adni a fiataloknak. Az meg csak rásegített erre, hogy az utóbbi években – előbb a lábaimmal, majd a szívemmel – sokat betegeskedtem.

    – Azért ez a rengeteg telefonhívás azt jelzi, hogy még mindig nagyon sokan emlékeznek dr. Konrád Ferencre.
     – Igen, és nem tagadom, jól is esik ez a sok köszöntés. Látja, erre jó egy jubileum. Azt viszont nagyon sajnálom, hogy a szintén olimpiai bajnok bátyám, János (dr. Konrád János) már nem ünnepelhet velünk. Novemberben, egy nappal azt követően, hogy még találkoztunk, és beszélgettünk, elhunyt.
     – A három Konrád-testvér, Sándor, János és Ferenc csak egy közös sikert tudhat magáénak, az 1965-ös budapesti Universiade megnyerését. Nem okozott ez problémát a családon belül?
     – Sosem, mert mindenkinek teljes volt a pályája. Még a legkisebb Konrád-fiúnak, Edének is, aki pedig az Universiade-sikerből is kimaradt. De azért nem tagadom, jó volt együtt játszani a testvéreimmel a BVSC-ben, az OSC-ben és a válogatottban is. Azok, bizony nagyon szép évek voltak!
                                                                                                               Riersch Tamás

 

 


Ferenci Kiadó Bt.  •  1162 Budapest, Hermina út 16.  •  Tel.: [1] 405-5919  •  E-mail cím: hh@hh16.hu
Ugrás a Szakmai Adattárhoz
preload preload
Ide kattintva megtekinthető
Legutóbbi lapszámunk - 2019. november 13.
2019. évi naptár nyomtatható formátumban letölthető
Kerületi festőművészek virtuális galériája
A fogyás lélektana
Hogyan legyünk egészségesebbek, szebbek, vékonyabbak
A XVI. kerületi uszodák honlapja
Bővebben az önismeretről és a Bach-virágterápiáról
Lao Ce ősi bölcselete e-book formátumban
Ide kattintva megtekinthető
Hazai és nemzetközi időjárás

Kattintson ide az előrejelzéshez