A karate nagyon komolyan veszi, hogy lehetőséget kapott a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól, és részese lett a tokiói olimpia programjának. Komolyan veszi, mert közel húsz éve várt már erre a lehetőségre, és komolyan veszi, mert a 2020-as bemutatkozás még nem jelent garanciát az olimpiai sportággá válásra. A karateban ugyanakkor nagy potenciál van. A világon nagyon sokan űzik, és a sportág a döntéshozók igényeinek eleget téve nagyon sokat fejlődött. A sok stílusirányzatból létrehozták az úgynevezett versenykaratét, melyhez természetesen egy szövetség (a World Karate Federation), egy komoly versenyrendszer (WKF világ- és Európa-bajnokságok) és egy komoly szabályrendszer is tartozik. A karate olimpiai bemutatkozása nekünk, magyaroknak is nagyon fontos esemény lesz. 2013-ban éppen Budapest rendezte a sportág egyik legfontosabb „ötkarikás kampányrendezvényét”, az Európa-bajnokságot, melyet azóta is minden idők legjobban szervezett és legjobb hangulatú világversenyének tartanak. De ennél is fontosabb, hogy van néhány sportolónk, akiben benne van az olimpiai részvétel lehetősége. Senkinek sem lesz majd könnyű kvalifikálnia magát Tokióra, mert csak kevés súlycsoportnak (1-1 női és férfi kata, illetve 3-3 női és férfi kumite) és kevés versenyzőnek (súlycsoportonként tíz főnek) fog megadatni, hogy az olimpián tatamira léphessen.
A magyar szövetség azonban szeretné maximálisan kihasználni a lehetőségeit, így, akiben benne van az olimpiai részvétel, azt nagyon komolyan menedzselni szeretnék. Ehhez azonban a sportág hazai vezetésében is változásokat kellett bevezetniük. És itt jön képbe a kerületünk. A Magyar Karate Szövetség egyik legfontosabb embere ugyanis a Rákosszentmihályon élő dr. Tahon Róbert lett, aki az elkövetkezendő időszakban főtitkárként fogja majd segíteni szeretett sportágát. (Ezzel egy újabb sportvezetővel nőtt a kerületi szakemberek eddig sem kicsi névsora.) – Még kisgyerekként judóval kezdtem – mesélte az új főtitkár –, majd 1988-ban a karatera váltottam. A Shotokan stílusban 4. Danig jutottam. A civil szakmám miatt (dr. Tahon Róbert korábban Isaszeg és Veresegyház jegyzője volt, jelenleg pedig az újpesti Polgármesteri Hivatal munkáját irányítja) a versenyzés háttérbe szorult, de a sportágtól soha nem szakadtam el. Dr. Tahon Róbert 2000-ben kezdte a Shotokan karate oktatását a Kölcsey Ferenc Általános Iskola tornatermében, ahol a mai napig rengeteg tanítványa van. – Főtitkárként elsősorban a szervezési feladatok hárulnak majd rám. A célunk, hogy minden kis karateműhely betagozódjon a szövetség alá. A szervezettség révén jobban ki tudjuk majd szűrni a tehetségeket is.
A kertvárosi dr. Tahon Róberttel felálló Magyar Karate Szövetséget illik nagyon komolyan venni. A 480 tagcsoportja ugyanis az országban a labdarúgás után a második legnagyobb sportszövetségé teszi. Ugyanakkor a sok karatestílus még mindig nehezíti az egységesítést. Lesz tehát bőven feladata az új főtitkárnak, aki nem mellesleg egy nagy kerületnek a jegyzője is. Mint mondta, a két munka nem áll messze egymástól, mert egy sportágban a főtitkárnak ugyanaz a dolga, mint egy hivatalban a jegyzőnek: működtetnie kell egy nagy létszámú szervezetet. S ha már a karate jövőjéről beszéltünk, ne hagyjuk szó nélkül, hogy a sportág egyik nagy reménysége, az egyik tokiói aspiráns, a korábbi junior világbajnok Szegedi Döme, illetve a már említett 2013-as budapesti Európa-bajnokság egyik hőse, a bronzérmes Bartha Nikola is kerületünk lakója. Nos, így válunk mi is egy nagy jövő előtt álló sportág fontos szereplőivé. Riersch Tamás |