Telt, dús tritikálé kalászok a Nagytarcsai út temető felőli oldalán – mintha 30 aranykoronás békési földeken járnánk
54 hektárról 110 tonnányi repce került a Cinkotai Földművelő Szövetkezet magtárába. Most a tritikálét aratják; figyelve, hogy mikor éri el a búza a 12-14%-os nedvesség tartalmat, mert míg a kukoricának nagyon kellene az eső, a kenyérgabonánál komoly minőségromlást okozhat egy esetleges csapadék. – A 2017-es év első negyedéve nem tűnt ilyen száraznak, ám a március második felében kezdődő és a mai napig tartó csapadék hiány olyan mértékűre tehető, hogy most már azt mondhatjuk: négyzetméterenként 20 centinyi víz hiányzik – összegezte az aratási tapasztalatokat Szlaukó György, a szövetkezet elnöke. – A júniusi eső olyan minimális volt, kb. 10 mm, hogy ez a kukoricán nem segített sokat. Számottevő eső kellene. A kukoricáink folyamatosan a csapadékhiány tüneteit mutatják. Reméljük a csapadékosabb időjárást. – Mit eredményezne, ha agrotechnológiailag a legoptimálisabb mennyiségű és összetételű műtrágyát kapnák a közismerten kis aranykorona értékű cinkotai és nagytarcsai földek? – A CFSZ területein folyamatosan végzünk kísérleteket a tápanyag gazdálkodás gazdaságosságát kutatva. Az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították, hogy a földek gyenge minősége és sekély termőrétege miatt a bele rakott többlet műtrágyát nem az elvárt mértékben viszonozzák a termésátlagok. Idén például az M0-ás nagytarcsai oldalán fekvő repcetáblánkat teszteltük. Jellemző az, hogy a belerakott műtrágya és többletmunka összege megegyezik a kivett többlettermés összegével.. Így a tapasztalatok azt mutatják, hogy nem gazdaságos többlet tápanyagot kijuttatni a növényeknek, hiszen ez nem csökkenti a veszteségeket, csak még nagyobb pénzügyi kockázatot jelent. – Az ismert termőhelyi adottságok mellett melyik növény az, amely eddig a legjobban viselte az időjárást? – Az aratást a tritikáléval, illetve a búzával folytatjuk, majd ezt követi a tavaszi árpa. Az eddigi adatok szerint az elmúlt évekhez hasonlóan a tritikálé növényünk viselte a legjobban a szélsőséges klíma okozta károkat. – Mennyire tükrözik a felvásárlási árak, hogy a termés mennyiségét tekintve 2016-hoz képest az idei csak átlagos év lesz? – A magyarországi felvásárlási árakat nagyban befolyásolja a környező országok (Románia, Ukrajna, Lengyelország) és a többi európai ország termésátlagai is. Ebből következik, hogy hiába nálunk rossz a termés, ha a szomszédos országokban viszont megfelelő; akkor az árak emelkedésére nem lehet számítani. Előre láthatólag idén is ilyen helyzet alakulhat ki. -izs-or
|