Kihasznált kárpótoltak
Az óriás- és a villanyoszlopokra szerelt „elefántfül” plakátok mellett a képünkön látható „kisvállalkozói” táblák tulajdonosainak is január 15-éig bevallást kell tenniük, különben testes mulasztási bírsággal számolhatnak.
A kárpótlási földárveréseken a XVII. kerületben fekvő erdőkre is lehetett licitálni. Rákosmente Önkormányzata arról értesítette a Baross utca és a Lőrinci út illetve a Czeglédi Mihály út menti erdők résztulajdonosait, hogy két ismert és egy azonosíthatatlan reklámcég hatósági engedély nélkül 13 darab óriásplakátot telepített a négy önálló helyrajzi számú, osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanokra. A 13-ból kettő idén ősszel a Jobbik Magyarországért Mozgalomé lett.
A 360, közöttük hatvan kertvárosi, zuglói és csömöri címzett eddig erről mit sem tudott. Még ha látták is az erdeik mentén az eltelt tizenvalahány évben a reklámtáblákat, a földhivatali térkép és a légi fotó összevetése nélkül nem tudhatták, hogy azok az út részét képező közterületen, avagy a résztulajdonukban álló erdőben állnak – vagyis a felállításukhoz szükség lett volna a hozzájárulásukra. A reklámtáblák tulajdonosai pontosan tudták, hogy a kárpótoltak és örököseik nem fognak – mert nem is igazán tudnak – együttesen fellépni és nyomozni utánuk. Így „megspórolhatták” a bérleti díjat, ami a magánkertekben vagy házak oldalán elhelyezett táblákért ma átlagosan évi 60 ezer forintot tesz ki.
De nemcsak a kárpótoltak érezhetik magukat átverve. Régiónkban az ellenőrzés hiányát kihasználva az M0-ás építése kapcsán a Magyar Állam tulajdonába került földrészletek is kaptak „ajándékként” reklámtáblákat. Ezek többségéről hiányzik az „ajándékozó” cégek neve, nehogy rövid úton kérdőre lehessen őket vonni.
A kormánytöbbség a településkép védelméről szóló törvénnyel nemcsak a reklámzajt kívánja 2020 végére lecsillapítani, hanem a fenti példák szerint az ügyeskedéseknek, a tulajdonosok kijátszásának is véget vet. Új óriásplakátokat idén májustól már nem lehet felállítani, a meglévőkre pedig az önkormányzatok négyzetméterenként évi 1000 és 12 000 forint közötti összegben építményadót vethetnek ki. Adómentes kivételt csak a cégtáblák, a kirakatok, a jármű reklámok és a kisméretű, a tulajdonos által kihelyezhető „eladó ingatlan” táblák képeznek.
Csömör, Kistarcsa, Kerepes és Nagytarcsa nem élt ezzel a lehetőséggel.
A XVI. és a XVII. kerületek testületei a novemberi üléseiken a maximális, 12 000 forintban állapították meg az adót, amit a január 1-jeli állapot szerint bevallás útján a reklámeszközök tulajdonosainak kell majd – a gépjárműadóval azonos módon – két részletben megfizetniük.
Elvben Zugló nyert volna legtöbbet, mert itt a kormányhivatal 940 reklámtáblát vett nyilvántartásba. Karácsony Gergely polgármester a maximális, 12 000 forintos adómértéket javasolta a testületnek. Az előterjesztés 5000 négyzetméteres felületre vetítetten, nagyon visszafogottan 50%-os teljesüléssel 30 millió forintos bevétellel kalkulált. A testület nem fogadta el a rendeletalkotási javaslatot, ezért 2018. első félévében már biztosan nem lesz Zuglónak reklámpénze. Kép és szöveg: -izs-or
|