A magyar női kézilabdaválogatott élt a lehetőséggel, és a Győrben rendezett olimpiai kvalifikációs tornán kivívta a tokiói szereplés jogát. A csapat utoljára 2008-ban szerepelt az olimpián, és az akkori együttesből egyedül Tomori Zsuzsanna maradt. A mátyásföldi kézilabdázó Győrben is nagy szerepet vállalt kvalifikáció megszerzésében.
Kerületünk egyik büszkesége, Tomori Zsuzsanna, Európa-bajnoki bronzérmes, olimpiai negyedik helyezett kézilabdázó nehéz időszakon van túl. Az elmúlt években többször szenvedett súlyos térdsérülést, emiatt még – a Győr játékosaként – Bajnokok-ligája döntőjét is ki kellett hagynia. Legutóbb a hollandok elleni 2018-as Európa-bajnoki selejtezőn szakadt el a jobb térdének elülső keresztszalagja, nem sokkal előtte pedig a másik térde miatt hagyott ki hónapokat.
Tomori Zsuzsa mostani csapatában, a Siófok mezében (Siófoki KC)
Mondhatnánk azt is, hogy legalább túl volt a nehezén, minden elképzelhető sérülésen átesett, így már koncentrálhatott a kézilabdára is. Ám, nem így történt, az élet sokkal kegyetlenebb forgatókönyvvel rukkolt elő. 2020-ban a pandémia mindent elsöpört. Többek között az olimpiát is. Így a győri kvalifikációs tornát is elhalasztották egy évvel, ami egy 33 éves játékos esetében egyáltalán nem mindegy. Zsuzsa azonban kitartott, és újdonsült csapatában, a Siófokban is olyan teljesítményt nyújtott, hogy a két kapitány, Elek Gábor és Danyi Gábor is beválogatták őt a sorsdöntő tornára.
Zsuzsa azonban majdnem lemaradt erről a tornáról is. A koronavírust előbb édesapja, a volt ikarusos Tomori Győző kapta el – akit sajnos el is vitt a járvány –, majd a válogatott játékosai közül egyedüliként Zsuzsa is megfertőződött. Ő szerencsére az oltásnak köszönhetően enyhébb tünetekkel vészelte át a betegséget, így végül rendelkezésére tudott állni a nemzeti csapatnak. A győri tornán elsősorban védekezésben jeleskedett, ahol – főleg a szerbek elleni ki-ki meccsen – nagy szükség volt a rutinjára. Zsuzsa pedig megbirkózva a súlyos családi dráma lelki terhével mindent beleadott a siker kivívásába.
– Nagyon boldog vagyok, hogy a lányoknak sikerült 12 év után ismét kivívniuk az olimpiai szereplés jogát – mondta Kirsner Erika, a Magyar Kézilabda Szövetség szintén kerületünkben élő alelnöke. – A kevésbé sikeres Európa-bajnokság után sokat beszéltünk a lányokkal, szerettük volna, ha mindenki átérzi, ezen a kvalifikációs tornán nemcsak az ő jövőjük, hanem a sportág jövője is a tét. Úgy vélem, ezt átérezték, megbirkóztak a tét nagyságával, és megérdemelten kvalifikálták magukat a tornára. Ma már azt is tudni, hogy a magyar csapat a norvégokkal egyetemben a harmadik kalapba került, és a lehetséges ellenfelei pedig a hollandok, spanyolok, oroszok, montenegróiak, svédek, dél-koreaiak, japánok, franciák, brazilok és angolaiak közül kerülnek majd ki. Ha a sérülések elkerülik, akkor Zsuzsa is ott lesz majd a tokiói csapatban. A fenti kálvária után pedig nagyon ráférne már a siker. – A sportággal előbb a bátyám, Tomori Győző ismerkedett meg – mesélte Zsuzsa egy korábbi interjúban. – Mindketten a Centenáriumi Általános Iskolába jártunk, ahol köztudottan nagy hagyománya van a kézilabdázásnak. Rozmán Attilánál (a XVI. kerületi KMSE-ben) kezdtünk játszani – a bátyám természetesen előbb kezdett -, majd mindketten a Dunaferr együttesében folytattuk a pályafutásunkat. – A bátyám később a Veszprémhez igazolt, majd idegenlégiós lett. Én három évig voltam a Dunaferr játékosa, de az érettségi előtt egy évvel úgy éreztem, az előrelépéshez mindenképpen kisebb csapathoz kell mennem. Addigra már szinte minden korosztályos válogatottnak tagja voltam, de a Dunaferrnél annyi jó játékos volt, hogy nehéz lett volna a felnőtt keretbe bekerülni. Visszajöttem Pestre, leigazoltam a Vasashoz, ahol Mocsai Lajos irányításával két év alatt beleerősödtem a felnőtt mezőnybe. Időközben pedig leérettségiztem a Kovács Pál Gimnáziumban.
Hát így kezdődött az a karrier, melynek eredményeképpen a mátyásföldi diáklányból a hazai kézilabdázás kiemelkedő egyénisége lett. Tomori Zsuzsa nyolcszoros magyar bajnok, hatszoros Magyar Kupa-győztes, a Győri Audi ETO KC-val a Bajnokok Ligájában háromszor ért fel a csúcsra, a Ferencváros játékosaként pedig kétszer hódította el a Kupagyőztesek Európa-kupáját. 2008-ban megkapta a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztjét, 2012-ben pedig Az év magyar kézilabdázójának választották meg.
Egyetlen olimpiai szereplése alkalmával, 2008-ban már nagyon közel volt az áhított éremhez (az oroszok elleni elődöntőt két góllal, a dél-koreaiak elleni bronzmeccset pedig előnyről veszítették el a lányok), végül azonban „csak” negyedik lett, így az ötkarikás érem még hiányzik a vitrinjéből. A pótlásra Tokióban ismét lehetősége lesz. Riersch Tamás |