Az e-kereskedelem egyike a leggyorsabban fejlődő gazdasági ágazatoknak. A hazai online piac éves növekedése 15-20 százalék közé tehető, de a koronavírus-járvány által meghatározott 2020-as esztendőben elérhette a 45%-ot.
A globális e-kereskedelmi piac dinamikus növekedésével kell számolni – mondja a megkérdezett marketingszakértő. Noha mindannyian tanúi vagyunk a gazdasági ágazatok sérülékenységének, – elég csak a pandémiára, az orosz-ukrán konfliktusra vagy a pénzpiaci változásokra gondolni, – az online kereskedelem előretörése feltartóztathatatlannak látszik. Egyes kutatások szerint a globális e-kereskedelem 2025-ig képes megtartani a 10% feletti bővülési ütemet.
Ennél is fontosabb prognózis lehet, miszerint a globális e-kereskedelem részesedése 2025-ben elérheti a 25%-ot, vagyis minden a teljes kiskereskedelmi forgalom mintegy negyede az online térben valósul meg.
Adott a kérdés, hol tart a magyar piac a régió és a kontinens szereplőihez képest. Noha tagadhatatlan a leszakadás a nagy népességszámmal rendelkező nyugati államokhoz képest, a magyar e-kereskedelem a régió egyik legsikeresebb piaca; a közép-kelet-európai régióban egyértelműen a cseh, illetve a lengyel piac számít meghatározónak, mögöttük a magyar és a román sikerek a leghangosabbak.
A megkérdezett marketingszakértő szerint azonban nem könnyű feladat a különböző piacok összehasonlítása. A lakosságszámában alig nagyobb Csehország mintegy háromszor több webáruházzal rendelkezik és az összesített bevételek tekintetében is megelőzi a magyar piacot.
A megkérdezett szakértő szerint az e-kereskedelemben minden piacon megfigyelhető egyfajta „fejnehézzé válás”; a tőkeerős piacvezető szereplők képesek finanszírozni a folyamatosan növekvő költségeket, az új belépő mikrovállalkozások számára ez jelentős nehézséget okoz. Európa piacain évente 10 százalékot meghaladó ütemben növekednek az ügyfélszerzési költségek, vagyis minden évben legalább ennyivel kell többet fizetni egy új vásárló megszerzését szolgáló marketingeszközre. Emiatt még a tőkeerős szereplők is arra kényszerülnek, hogy az erőforrásaikat inkább a vásárlók megtartására és minőségibb kiszolgálására összpontosítsák.
Egyes szereplők a szolgáltatásfejlesztés felpörgetésével igyekeznek minél jobb felhasználói élményt biztosítani. Ennek eredményeképpen született meg az Easybox csomagautomata hálózat. Az automatákat elsősorban bevásárlóközpontokban, forgalmasabb közlekedési csomópontokon, benzinkutakon és szupermarketek parkolóiban telepíti az eMAG és az Extreme Digital. Kutatások szerint a csomagautomatás vásárlások esetén a legmagasabb az elégedet vásárlók aránya.
Bár a futáros házhoz szállítás a legnépszerűbb átvételi mód, a GKI Digital kutatása szerint 2020-ban csaknem minden harmadik internetes vásárló kipróbálta már a csomagautomatás átvételt is. Utóbbi különösen népszerű a budapesti felhasználók körében, ahol már minden második online vásárló vett már át rendelést automatából, míg a megyei jogi városokban 44 százalékuk tett ugyanígy. Az átvevőautomatákat a legnagyobb arányban (38 százalék) 18 és 49 év közötti vásárlók használják – tudjuk meg a vállalat által publikált sajtóközleményből.
|