A nehéz gazdasági helyzet ellenére számos fejlesztést is tartalmaz a XVI. kerület 2023. évi költségvetése, erről számol be részletesen a kerület polgármestere.
Az előző év költségvetését erősen megtépázta a szankciós energiaárak robbanásszerű növekedése, amit a múlt év végére sikerült különféle intézkedésekkel egyensúlyba hozni. A 2023. évi költségvetés sajátos módon jelentős, több mint 20 százalékos növekedést mutat a múlt évivel szemben – mondta Kovács Péter polgármester –, ez azonban elsősorban pénzügy-technikai okok következménye.
A növekmény jelentős részét a Fővárosi Önkormányzat által tervezett iparűzési adó-növekmény teszi ki, aminek arányos része megjelenik a kerületek költségvetésében. Korábban a Főváros nagyon alultervezte a bevételeket, most sokkal bátrabbak voltak, remélhetőleg ténylegesen be is folyik a kasszába a hárommilliárdos adóbevételi többlet, ami a tervekben szerepel. A növekedés része az a 729 millió forint, amit az államtól kapott a kerület rezsikompenzációra (ez a rezsinövekedés mintegy 35-40 százalékát fedezi), illetve a korábban kapott állami útépítési támogatások azon része is növeli a költségvetést, amit eddig nem sikerült felhasználni.
Elfogytak az EU-s pénzek
Sajnos az EU-ból idén nem kap a kerület semmilyen támogatást – a korábbi években a kerékpárutak építését támogatták több éven át, amire a XVI. kerület a Fővárossal közösen pályázott. Nem kizárt, hogy év közben kiírnak valamilyen pályázatot, ennek önrészére a költségvetés rendelkezik megfelelő tartalékokkal.
A XVI. kerület mindig híres volt arról, hogy a költségvetésének jelentős részét fejlesztésre fordítja. A múlt évben a költségvetés 47 százalékát fordította a kerület fejlesztésekre, idén ez az arány 36 százalék. A csökkenés elsősorban a megnövekedett energiaárak következménye, mert hiába spórolunk, a megnövekedett árakat a bevételekből kell kifizetni – mondta a polgármester.
Az önkormányzat saját beruházásában épül a négycsoportos óvoda a Napsugár bölcsőde szomszédságában
Óvoda épül a már meglévő bölcsőde mellett
Már folyamatban lévő beruházás a Felsőmalom utcai bölcsőde mellett a múlt évben elkezdődött óvodaépítés. Ez több mint egymilliárd forintba kerül, és az önkormányzat saját forrásból finanszírozza – a pénzügyi teljesítés nagyobb része az idei költségvetést terheli. A négy csoportos óvoda építése jól halad, decemberben várható az építkezés teljes befejezése.
Örvendetesen fiatalodik a kerület lakossága, amit az is jelez, hogy újra és újra elfogynak a bölcsődei férőhelyek. Sok fiatal család vásárolt itt házat vagy lakást a CSOK és babaváró felhasználásával, és a szerződés szerint születnek újabb és újabb gyerekek. Két éve készült el a Felsőmalom utcai bölcsőde bővítése, akkor jutott hely minden (addig várakozó) kisgyereknek, de mostanra ismét megnőtt a bölcsődei várólista. A Fejlődő Kertváros programnak megfelelően ezért idén bölcsődeépítésbe is kezd az önkormányzat.
A Lándzsa lakótelepen a volt Munkaügyi Központ épülete ad majd helyet a Kertváros újabb bölcsődéjének
Bölcsődévé alakítják az üres épületeket
A Lándzsa utcai lakótelepen, közvetlenül az óvoda szomszédságában van egy üres önkormányzati épület. Korábban itt a Munkaügyi Központ működött, akkor át kellett engedni a Kormányhivatalnak az épület használatát, de ezt pár éve a kerület visszakapta.
- Az a döntés született, hogy az épületet alakítsuk át bölcsőde céljára – mondja Kovács Péter. – A tervek a múlt évben elkészültek, és idén nekilátunk az átépítésnek. Jó hír, hogy a Belügyminisztérium várhatóan pályázatot ír ki bölcsődeépítésre, és ha sikeresen pályázunk, akkor nem kell az egész átépítést a saját költségvetésünkből finanszírozni.
A Szent-György iskolával szomszédos telket óvoda céljára vette meg az év elején az önkormányzat
Az önkormányzat egy újabb óvoda megépítését is tervbe vette: a januári testületi ülésen született arról döntés, hogy az újonnan épült Szent-Györgyi iskola épülete melletti ingatlant megvásárolja a kerület. Az Iskola utca 8. szám alatti épület egy kétezer négyzetméteres telken helyezkedik el, és a tervek szerint egy nagyobb alapterületű épület is megvalósítható ezen a helyen – az elképzelés az önkormányzat anyagi és pályázati lehetőségeitől függően valósulhat majd meg.
A támogatás bizonytalansága ellenére rövidesen megkezdődik az 50 férőhelyes bentlakásos nyugdíjas otthon építése a Csobaj utcában
Megépül végre a nyugdíjas otthon
- A Csobaj utca végére tervezett bentlakásos nyugdíjas ház szintén része a Fejlődő Kertváros programnak: mintegy karácsonyi ajándékként kaptunk a kormánytól pénzt a tervezésre 2020 decemberében – mondja a polgármester. A tervek el is készültek, majd ezt követte egy közös közbeszerzési eljárás, mivel az eredeti elképzelések szerint az ötven férőhelyes nyugdíjas otthon építése állami támogatásból valósult volna meg.
Miután az állami támogatás bizonytalanná vált, az önkormányzat egy újabb közbeszerzést írt ki, opcionális bontással, különvéve az udvar, és az épület körül kialakítandó arborétum megvalósítását. Az első (közös) közbeszerzésen 3 milliárd forintos árat kaptak, a második közbeszerzésen viszont már 3,8 milliárdra növekedett az ár.
Félő volt, hogy ha tovább késlekednek a beruházás indításával, akkor a bekerülési összeg még tovább emelkedik, azért az önkormányzat úgy döntött, hogy a második közbeszerzés eredményét elfogadva szerződést kötnek a nyugdíjasház épületének megvalósítására. A szükséges pénzeszköz biztosítása érdekében az önkormányzat felszabadított egy másfél milliárd forintos tartalékot, így az idei évben megvan a fedezet a nyugdíjasház építésére.
A vállalkozó a kivitelezést 600 nap alatt vállalta, a befejezés 2024. év végére várható. Kovács Péter polgármester több minisztériummal is tárgyalásban van, és úgy véli, hogy ha jövőre csökken az infláció, enyhülhet a háborús helyzet, akkor várhatóan az államnak is több pénze marad, hogy fontos beruházásokat támogasson, és így várható a projekt befejezéséhez állami támogatás. Hogy a nyugdíjasház végre megvalósulhasson, mindenképpen bele kellett kezdeni a kivitelezésbe, elkerülve ezzel a további drágulást.
Energetikai beruházások, földhő-hasznosítással
Az idei legfontosabb munkák az energetikai beruházások lesznek. A költségvetésben erre a célra másfél milliárd forint lett előirányozva, ebből 12 intézményben végeznek ilyen munkákat: általában kazáncserét, hőszigetelést, megújuló energiás fejlesztéseket végeznek, azon épületeknél, ahol a beruházás a legnagyobb megtakarítást eredményezi.
Két helyszínen egészen különleges földhő-hasznosítást terveznek, egy készülő tanulmány éppen most tárja fel a termálvíz-hasznosítási lehetőségeket, ez a munka várhatóan március végére készül el.
Ha gazdaságosan megvalósítható a termálvizes fűtés lehetősége, akkor ilyenre kerülhet sor a szentmihályi uszodánál, a mellette lévő óvodánál, illetve a szintén szomszédos Szentmihályi Kulturális központban. Ezt egy közös fűtési rendszerben kezelnék, teljesen kiváltva a gázfűtést.
A másik helyszín az Erzsébetligetben lenne, itt a mátyásföldi uszodát, az MLTC sporttelepet, a vívó- és birkózócsarnokot, illetve az Erzsébetligeti Színházat kapcsolnák közös fűtési rendszerre, illetve ennek lehetőségét felajánlanák az ugyancsak a közelben lévő főiskolának – ha ők is beszállnának, vélhetően még gazdaságosabb lenne a beruházás.
A Budapesti Útépítési Program keretében rengeteg út, földút újult meg az elmúlt években. Összesen három út maradt ki, egyikük a Temesvári utca, a másik pedig a Szent Imre út egy rövidebb szakasza, ezek megépítésére idén sor kerül. A harmadik a Budapesti út Szilas-patak felé tartó szakasza lenne, de a környéken lakók határozottan azt kérték, hogy ezt a szakaszt az önkormányzat ne építse meg. Attól félnek, nem is alaptalanul, hogy a Sarjú utcán érkezők egy része nem a Margit utcán felkanyarodva folytatná az útját, hanem a Budapesti út lenne a menekülő útvonal. Az önkormányzat úgy döntött, hogy ezt az útszakaszt nem aszfaltozza le, ezzel tehát befejeződött a XVI. kerület földútmentesítése.
Folytatódnak a környezetvédelmi beruházások: erdőtelepítést terveznek azokon az önkormányzati területeken, ahol a faültetés már korábban megkezdődött. Erdőtelepítés céljára további területeket is fognak vásárolni a Szilas-patak környékén.
A költségvetés része a régi szentmihályi temető csendes parkká történő alakítása: először bekerítik a temetőt, megakadályozva az illegális szemét-sitt lerakást, idővel pedig egy rendezett, fákkal, növényekkel ellátott csendes parkot hoznak létre. – Ez nem jelenti azt, hogy a temetések számára ismét megnyílna a temető – emelte ki Kovács Péter polgármester, hogy megakadályozza a temetővel kapcsolatos téves elképzeléseket.
Ferenci Zoltán |