Dicsőséges Királydomb

Nemzeti emlékhely a kerület határában

Dicsőséges Királydomb címmel nyílt vándorkiállítás augusztus 8-án a Kertvárosi Helytörténeti és Emlékezet Központ Veres Péter út 155-157. sz. alatti épületében. A kiállítás bemutatja a már szinte feledésbe merült Királydomb történelmi szerepét, ahol a török időket megelőzően 35 országgyűlést tartottak, s több jeles királyunkat is itt választották meg. A vándorkiállítás szeptember 10-ig látogatható a helytörténeti központ nyitva tartási idejében.

   A kiállítást létrehozó Patrióták egyesület több fontos közéleti feladatot is felvállalt, ezek között a legutóbbi, hogy a Királydombot visszahelyezzék a történelmi szemlélet őt megillető helyére. Hosszas kutatás után megállapították az országgyűléseknek évszázadokon át helyet adó Rákos mezeje pontos helyét, majd feltérképezték a Királydombot, amit már félig beépítettek lakóházakkal a szomszédos Kőbányán.

   Javaslatot tettek az országgyűlésnek, hogy nyilvánítsák a Királydombot nemzeti emlékhellyé, ami 2020-ban meg is történt. A Királydomb egyike lett a 21 nemzeti emlékhelynek az országban. Hogy a helyet népszerűsítsék, két alkalommal is megrendezték a kétnapos Királyfeszt rendezvényt, amikor királyi sátrat állítottak a Királydombon, és középkori hangulat uralkodott annak környékén.

   A Patrióták alapító elnöke, Hetzmann Róbert a kiállítás­megnyitón visszaemlékezett a középkori országgyűlések lefolyására: a főrendek és a főpapok Budán gyülekeztek, míg a köznemesek a Rákos mezején, a kőbányai dombságon vertek sátrat. A gyakran tízezres létszámot elérő köznemesi rétegnek a személyes megjelenés kötelező volt, s a Rákos patak vize és a dús növényzet a lovak számára is biztosította az ellátást.

Hetzmann Róbert, a Patrióták alapító elnöke

   A Királydomb és Rákos mezeje a középkorban a magyar függetlenség és szuverenitás jelképe volt, az ország közepét jelképezték, s itt gyülekezve vonultak hadba az Árpád-korban. Később itt választották királlyá Károly Róbertet, fejedelemmé Hunyadi Jánost.

  Mátyás király megválasztásakor is itt gyülekeztek, s innen vonultak a Duna jegére a nemesek. A koronázás hagyományosan Fehérváron történt, itt csak egyszer tartottak koronázást, 1805-ben, amikor a törökök (török koronával) Bocskait választották ellenkirállyá a Habsburgokkal szemben.

   Napóleon ide hívta volna össze a függetlenségre vágyó magyar nemeseket 1809-ben, amikor elfoglalta Ausztriát, majd 1848-ban a Királydombra terveztek népgyűlést az elszakadásra vágyó pesti ifjak, ami csak azért maradt el, mert közben kitört fél Európában a forradalom.
Maga a szó, hogy Rákos (hasonló alakban) a zajongással kísért választás, rebellió fogalma lett a szomszédos szláv és német nyelvben. A felvilágosodás korának költői a Rákos elvesztését, mint a szabadság elvesztét siratták.

   Minderről Roll-up tablók tájékoztatják az érdeklődő közönséget, ami igen könnyen költöztethetővé teszi ezt a fontos és nagyon tanulságos kiállítást, mely első ízben volt megtekinthető a helytörténeti központban. Aki pedig a Királydombot szeretné meglátogatni, kanyarodjon a Kerepesi útról a Dömsödi útra, arról jobbra a Nagyicce utcára, arról balra a Dorogi útra és már ott is van a Királydombon, ahová megválasztásuk után a király fellovagolt, majd kardjával a négy égtáj felé suhintva jelezte, hogy minden irányból megvédi az országot. Ami aztán vagy sikerült, vagy nem...