Se bicska, se pia, se mobil
Szeptembertől a kést, dobócsillagot, kábítószert, számszeríjat és a dohányterméket a diákoktól el kell kobozni, illetve a tanítás kezdetén mindenkinek le kell adni a nála lévő mobilt, okosórát, táblagépet. Az igazgatók még nem tudják, hogyan lehet a rendelet előírásait átültetni az iskolai gyakorlatba.
Mit rejt az iskolatáska (a kép illusztráció)
Augusztus elején jelent meg a Kormány rendelete arról, hogy az általános és középiskolás diákok a tanórákon és a kollégiumokban miket nem tarthatnak maguknál a tanítás (kollégiumi foglalkozás) teljes időtartama alatt. A kormányrendeletre egy parlamenti törvénymódosítás ad lehetőséget, amit még júniusban fogadtak el. A rendelet két fogalomkört vezet be, a tiltott és a használatában korlátozott tárgyakat. Tiltott tárgyak a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök, mint például a 8 cm-nél hosszabb pengéjű kés, dobócsillag, számszeríj, szigonypuska, csúzli, ólmosbot, bokszer, gázspray, lőfegyverutánzat, elektromos sokkoló, álkulcs és a mechanikus vagy elektromos elven működő zárnyitó szerkezetek (a felsorolás nem teljes). Szintén tilos az iskolába vinni minden olyan eszközt és terméket, amelynek a birtoklása szabálysértés vagy bűncselekmény, ilyen a kábítószer, a lőfegyver vagy a pirotechnikai eszközök. A 18 éven aluliak számára nem értékesíthető termékek is tiltottak, mint például a dohánytermék, a szeszes ital, és várhatóan rövidesen ide tartozik majd az energiaital is.
A rendelet lehetőséget ad arra, hogy 18 év feletti diák az iskolába menet a pedagógusnak leadja a nála lévő dohányterméket, és azt a tanítás végeztével visszakapja. Az egyéb tiltott tárgyaknál a pedagógusnak kell eljárnia, kicsit bonyolult módon: ha felmerül a gyanúja annak, hogy a tanuló tiltott tárgyat tart magánál, akkor a pedagógus felszólítja a tanulót, hogy igazolja, hogy nincs a birtokában tiltott tárgy, egyúttal értesíteni kell a rendőrséget, az iskola vezetőségét és a szülőt. A rendelet egy másik helyen úgy fogalmaz, hogy ha olyan tárgy van a tanulónál, ami nem lehetne, akkor azt a pedagógus a tanulótól „átveszi”. Hogy ezeket a kényes műveleteket hogyan lehet kivitelezni, az majd a következő időszakban derül ki az iskolai gyakorlatban.
A használatában korlátozott tárgyak közé tartoznak a mobiltelefonok, a kép- és hangfelvételre alkalmas eszközök, az internet-elérésre alkalmas eszközök és az okosórák. Itt idézzük a rendelet szövegét: A használatában korlátozott tárgy a ... nevelési-oktatási intézménybe bevihető, azzal, hogy a tanuló a használatában korlátozott tárgyat a tanítási nap kezdetén, a tanítási órák megkezdése előtt ... az intézmény házirendjében meghatározottak szerint leadja ... a tanítási nap időtartamára, és azt a házirendben meghatározottak szerint visszakapja. A rendelet kimondja, hogy az átvett tárgyat, az átvétel időpontja szerinti állapotban kell az iskolának visszaadni. A rendelet 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
Lapunk megjelenési körzetében működő iskolák igazgatóit kérdeztük (név nélkül) arról, mi a véleményük a rendeleti szigorról. Általános vélemény volt, hogy a mobiltelefonok elvétele és őrzése nagyon komoly szervezési feladatot jelent majd, és sok buktatóval járhat. Egy iskolában több száz mobiltelefon átvételét és őrzését kell megoldani, mégpedig úgy, hogy azok garantáltan ne sérülhessenek meg (egy modern mobil értéke elérheti a félmillió forintot is). Mi a teendő például akkor, ha a diák a visszaadás során jelzi: reggel még nem volt törött a kijelző, most pedig el van törve... Az iskolákban különféle módszerek vannak a mobilhasználat korlátozására. Általában a házirend előírja, hogy a mobilt az órák alatt kikapcsolt állapotban a táskákban kell tartani. Az egyik iskolában korábban bevezették, hogy tanítás előtt le kellett adni a mobilokat, aztán rövidesen kiderült, hogy a diákok többsége ősöreg mobilokat adott le, míg az övék ott lapult a táskában. Úgyhogy ezt a módszert hamar be is szüntették. A pedagógusok különféle módszereket alkalmaztak eddig a mobilokkal kapcsolatban. Egy matektanár az óra kezdetén az összes telefont lerakatta a tanári asztalra, és azt a diákok csak a szünetben kapták vissza. Más tanár bizonyos feladatoknál aktívan használtatta a diákokkal az okostelefont, például tesztek kitöltésére. (Erre egyébként a rendelet azután is lehetőséget ad, csak a használatot dokumentálni kell.)
A legnagyobb gondot a mobilok átvételében és biztonságos tárolásában látják a megkérdezett igazgatók. Ehhez biztonságos, zárható fém szekrény kellene, mégpedig lehetőleg osztályonként: ide betehetik a tanítás kezdetén a diákok a mobiljaikat, majd távozáskor visszakapják. Igenám, de például csoportbontás, korrepetálás esetén az egy osztályba járók is különböző időpontokban végeznek. Ilyenkor ki és hogyan oldja meg a biztonságos visszaadást? Lehet, hogy erre rá kell állítani egy pedagógiai asszisztenst, aki csak a mobilok gondjával foglalkozik.
Ráadásul minden iskolába be kell szerelni legalább annyi zárható fém szekrényt, ahány osztály van. Egy igazgató már tájékozódott az árakról, és egy biztonsági záras ilyesmi szekrény 250-300 ezer forintba kerül. Az iskolák a beszerzés tekintetében nem önállóak, helyettük a tankerület vásárolhat, mégpedig kijelölt szállítóktól, és ha azok nem tudnak valamit beszerezni, akkor következhet a szabad beszerzés. Ez általában hónapokig tart, a mobilbegyűjtést viszont már szeptember 2-án meg kellene kezdeni.
A tiltott tárgyakkal jellemzően nincs semmi gond az iskolákban, legutóbb az e-cigi láznál fordultak elő kisebb kilengések, de azt is megoldották. A mobilok elvétele viszont érdekes hatással járhat a diákokra, főleg a középiskolásokra. Nagy többségük telefonfüggő, ami köszönhető a szülőknek is, mivel a telefonjukkal tudják sakkban tartani a gyereküket. Eddig a szünetekben, főleg a nagyszünetben szabadon mobilozhattak, ez lehet, hogy nagyon fog a többségnek hiányozni. De legfeljebb majd beszélgetnek egymással – mondta reménykedve az egyik igazgató. (Ferenci) |