|
Az utolsó pillanatig bizonytalan volt, hogy hány sportolóval képviseltetjük majd magunkat a párizsi olimpián. Az atléták sorsa például csak június utolsó hétvégéjén dőlt el, amikor számos országban (így nálunk is) nemzeti bajnokságot rendeztek, melynek eredményei beleszámítottak a kvalifikációba. De említhetnénk még a kardvívóknál kirobbant „csetepatét” is (az utolsó pillanatban megváltoztatták annak a kardcsapatnak az összetételét, amelyik a 2016-os riói olimpia óta sikert sikerre halmozott), mely szintén érzékenyen érintett bennünket.
Végül csak összeállt a kertvárosi utazócsapat, mely ezúttal hat sportolóból, három edzőből és két sportvezetőből állt. Ennek a team-nek nem volt könnyű dolga, mert a három évvel ezelőtti tokiói olimpia nagyon magasra tette a lécet. Mint emlékszünk rá, a COVID miatt egy évvel elhalasztott olimpián sportolóink két bronzérmet (Decsi Tamás kardvívó és Gyöngyössi Anikó vízilabdázó), illetve egy pontszerző helyet (Péni István sportlövő), edzőink egy aranyat és két bronzérmet (Decsi András és Pánczél Gábor), sportvezetőink (Bacsa Péter) pedig egy-egy arany és ezüstérmet ünnepelhettek a japán fővárosban.
Ha a párizsi olimpia eredményeit kellene elemezni, akkor gyorsan le kell szögeznünk, a tokiói eredményeket nem sikerült megismételnünk. Sőt, még megközelítenünk sem. Ennek ellenére volt, amiben jobban teljesítettek sportolóink a párizsi olimpián, mint Tokióban. 2024-ben ugyanis nem volt egyetlen kertvárosi sportember sem, aki megsérült volna, és emiatt kénytelen lett volna kihagyni az olimpiai részvételt. (Tokióban erre a sorsra jutott Wágner-Gyürkés Viktóra, aki Achilles-ín sérülése miatt nem tudott elindulni 3000 méter akadályon, így az Ikarus BSE atlétája nem lett olimpikon). És nem volt olyan sportolónk sem, akinek ne lett volna értékelhető teljesítménye (Tokióban Valter Attila az országúti mezőnyversenyben az időlimiten túllépve teljesítette a távot, ám emiatt az eredményét a hivatalos rangsorban nem érkelték). Azaz minden sportolónkra büszkék lehetünk, mert a végsőkig harcolt az olimpián.
De nézzük akkor a részletes eredményeket! A legjobb eredményt Valter Attila produkálta a francia fővárosban, aki a férfi országúti mezőnyversenyben egy hihetetlen hajrával negyedik lett, ezzel pedig (a szintén negyedik Vas Kata Blankával együtt) a magyar kerékpársport legjobb olimpiai eredményét produkálta. Attila az időfutamban is indult, ott 22. lett.
Valter Attila hihetetlen hajrával negyedik lett
Kiemelkedően teljesített a magyar női kézilabdacsapat fiatal irányítója, a mindössze 19 esztendős Simon Petra is, aki sokszor a hátán vitte a csapatot (például a brazilok elleni mérkőzésen), és nagy szerepet vállalt abban, hogy a válogatott végül hatodik lett.
Rajtuk kívül nem volt több pontszerzőnk az olimpián. Péni István sportlövő három számban is indult, de egyikben sem sikerült döntőbe jutnia, Bácskay Csenge tornász ugrásban a 12. lett, így éppen hogy csak lemaradt a döntőről, Wagner-Gyürkés Viktória is derekasan helyt állt az 5000 méteres női síkfutás előfutamában, de nem sok esélye volt a döntőbe jutásra. Nagy Bernadett birkózónk pedig az első fordulóban nem bírt az indiaiak U23-as világbajnokával, aki viszont nem jutott a döntőbe, így Berni a vígaszágon sem folytathatta.
Edzőink közül Pánczél Gábornak, Kissné Oroszi Editnek és ifjabb Tomhauser Istvánnak sem sikerült érmes tanítványt ünnepelnie, de mindhárman büszkék lehetnek a párizsi (és az addigi) teljesítményükre.
Sportvezetőink közül Kirsner Erika a női kézilabdaválogatott mellett izgulta végig a csoportmeccseket és a svédek elleni elődöntőt. Ez utóbbi mérkőzésen 15 másodperccel a vége előtt már ő is továbbjutást ünnepelt, ám a skandinávoknak sikerült egyenlíteniük, a hosszabbításban pedig behúzták a lelkileg összetört magyar csapattal szemben a negyeddöntős mérkőzést. Bacsa Péternek pedig a Magyar- és a Nemzetközi Birkózó Szövetség képviseletében volt része izgalmakban, de ezúttal két ötödik hellyel kellett beérnünk. Riersch Tamás |
