|
Szülői fórumot tartottak november 27-én a Móra Ferenc Általános iskolában az iskolába járó gyerekek körében felmért digitális eszközhasználatról. Az iskola informatika tanára, Krisztikné Berkes Jolán ugyanis jelentős méretű kérdőíves felmérést végzett az iskola diákjainak körében, és ennek (néha meglepő – megdöbbentő) tapasztalatait szerette volna megosztani a diákok szüleivel.
Bánkiné Kiss Anikó intézményvezető bevezetője után Krisztikné nyomban bele is vágott a témába. Felvázolta a kort, amelyben élünk, ahol a digitalizáció mélyen behatol a mindennapokba – ahogy ezt mindannyian mindenhol tapasztalhatjuk.
A kutatásról elmondta, hogy külön-külön korcsoportba bontotta a 3-4., az 5-6. osztályosokat, a hetedikeseket és a nyolcadikosokat. A négy korcsoportban összesen 279-en válaszoltak 156 kérdésre, a tanárnőnek tehát több mint 43 ezer választ kellett feldolgozni.
Előbb az eszközhasználattal ismerkedhettek meg a szülők. A tanárnő elmondta, hogy korunkban látni egészen extrém példákat, mikor a babakocsiban fekvő gyereknek be van szerelve a kapaszkodóra egy tablet, ami szórakoztatja a kicsit, miközben a mama tolja. Ez nyilván nem általános, viszont a 3-4. évfolyamon a tanulók 74 százaléka használ mobilt, 61 százalékuk tabletet és ugyanennyien tévéznek is. Az 5-6. évfolyamon a mobilhasználat 92 százalékra nő, ami a 7. osztályosok körében eléri a 95 százalékot, és a nyolcadikosok között senki nincs, aki ne használna okostelefont.
A digitális eszközhasználat idejét tekintve a 3-4. osztályosok 20 százaléka egyáltalán nem használ ilyet, de másik 20 százalékuk szünidőben több mint 5 órát netezik. Az 5-6. osztályos korcsoportban a hétköznapi eszközhasználat 39 százalékuknál már napi 1-2 két órára növekszik, negyedük hétköznap, hétvégén, szünidőben egyaránt 2-3 órát netezik. A hetedikeseknél tovább növekszik az eszközhasználat, 44 százalékuk 1-2 órát netezik naponta, de szünidőben minden második tanuló napi 5 óránál többet lóg a neten. A nyolcadikosok harmada napi 2-3 órát használ digitális eszközt, míg a szünidőben vagy hétvégén minden második diák napi öt óránál többet netezik.
Amikor az volt a kérdés, hogy elsősorban mire használják ezeket az eszközöket – és csak egy választ lehetett adni –, akkor az első három korcsoportban 40-47 százalékot tett ki a számítógépes játék, míg a nyolcadkosoknak csak negyede játszik, míg ugyanennyi csetel. A közösségi oldalak elsődleges használata a két nagyobb korcsoportban 22-26 százalékot tett ki. Elsősorban tanulásra a legkisebbek használják (7%), a többieknél ez elenyésző.
Mikor az a kérdés került elő, hogy mi mindenre használják még a digitális eszközöket, akkor erősen megnőtt a játék, a cset, a videózás és a zenehallgatás, de 20-30 százalékot ért el a tanulás is, ami azért biztató. Az is kiderült, hogy a közösség médiát a három kisebb korcsoportban 15-38 százalékban használják, jóllehet a többségük nem érte még el a szükséges korhatárt!
A 3-4. tanulók 11-16 százaléka van jelen a Facebookon és a Tiktokon, az 5-6. osztályosoknál hozzájön az Insta, és az arány 41-44 százalékra növekszik, a hetedikeseknél a Face 33 százalékra csökken, míg az Insta 60%-ra jön fel, a nyolcadikosoknál a Face 65%, a Tiktok 80% az Insta 87%. A nagyobbak harmada, kétharmada posztol időnként, 19-22 százalékuk viszont igen gyakran tesz közzé valamilyen anyagot. Hogy megbánta-e azt, amit közreadott, a nyolcadikosok harmada válaszolt igennel, és 29% válaszolt úgy, hogy ebből már baja is származott.
Hogy találkozott-e már nem neki való tartalommal, arra minden korcsoport harmada-fele válaszolt igennel. Meglepően sokan azt válaszolták, hogy ilyennel soha nem találkoztak – a jelenséget a szülők segítettek megfejteni: azt gondolják, hogy ez a tartalom éppen nekik való!
Kevésbé tréfás, hogy a nagyobbak harmada-fele válaszolt úgy, hogy még nem érte internetes bántalmazás, a többieket viszont már zaklatták, próbálták lejáratni, vagy feléjük irányuló negatív kommunikációval találkoztak. Az osztálytársak már a két legkisebb korcsoportban is buzerálják egymást a neten, és ez a nyolcadikosoknál 35%-ra nő, s ugyanilyen arányú az ismeretlenektől elszenvedett digitális bántalmazás. A bántalmazást a kisebbek inkább a szülőknek, a nagyobbak inkább barátoknak mondták el, bár a nagyok ötöde ezt senkivel nem osztotta meg.
A szülők felelőtlenségére utal, hogy a diákok 25-60 százalékát (kisebbektől a nagyobbakig) a kütyüzésben semmivel nem korlátozzák, pedig a diákok jelentős része magától nem tudja abbahagyni a gépezést, sokszor éjjeleken át neteznek, míg a szülők alszanak, s erről nem is tudnak semmit. A diákok a felmérés szerint határozottan igénylik a szülői felügyeletet, amire alkalmas programokat is javasolnak az iskolában. Lépni kell, amíg nem késő. |
