|
Az Octopus együttes tagjai: Do Nhu Phuong Hong, Miczinger Ilona, Gárdos Éva ésDuliskovich Dorottya. Február 13-án ismét színpadra lépnek a zeneiskola dísztermében
Személy szerint már oly régóta foglalkoztatott egy gondolat, ami nem hagyott nyugodni. Szerettem volna többedmagammal együtt muzsikálni, egy csapatban, klassz darabokat játszani zongorán és ráadásul nem is egy hangszeren.
Három kedves kolléganőmet szemeltem ki és megkérdeztem mit szólnának hozzá, lenne-e kedvük, hogy négyen alkossunk egy együttest, kutassunk fel jobbnál jobb kétzongorás nyolckezes zongoraműveket és lássunk hozzá! Emberismeretem nem csalatkozott, mert remek zenészekre találtam, akik külön külön is fantasztikus zongoratanárok és hasonló gondolkodásúak mint én, ezért nem is kellett kétszer kérdeznem, azonnal odaültünk a zongorákhoz és már szálltak is a szebbnél szebb dallamok.
Kezdetben még csak magáért a zene szeretetéért gyakoroltunk buzgón és élveztük a szerzeményeket, majd egyszer adódott egy lehetőség, hogy kipróbáljuk magunkat a színpadon is. Egy énektanárnő kolléganőnk hangversenyén játszottunk először ebben a formációban. Akkor kolléganőnk kapacitált minket, hogy nehogy abbahagyjuk, mert jó, amit csinálunk! Ezt mi is éreztük a közönség visszajelzésén. A siker titka nem csak a mi munkánk eredménye volt, hanem énektanárnő kollégánk férje, aki koncertjeink összekötő szövegét állítja össze, szellemes egyéniségével, kiváló humorérzékével megfűszerezve alapozta meg a jó hangulatot. Azóta is mindig ő konferál hangversenyeinken.
Annyira kedvet kaptunk, hogy módszeresen gyakoroltunk egy önálló hangversenyre való anyagot, és 2013 februárjában első farsangi hangversenyünkkel mutatkoztunk be a XVI. kerület Rácz Aladár Zeneiskola dísztermében, mely iskola egyébként a munkahelyünk is. Tele volt a hangversenyterem, nagy volt a kíváncsiság, a tanítványok élvezettel hallgatták produkcióinkat, melynek elsősorban „ők a célpontjai” – s természetesen a szüleik. Mert miért is zenélünk azonkívül, hogy magunkat szórakoztatjuk? Igen, azért, hogy megszerettessük a növendékekkel a komolyzenét, a gyakorlás örömét – és tényleg, a koncert után mintha kedvet kaptak volna, jobban és többet gyakoroltak a gyerekek.
Még nagyobb energiával, odaadással vetettük bele magunkat a munkába, majd egy vendégszereplés, aztán egyre több lehetőség, felkérés állt előttünk. Felléptünk a Szabolcsi Bence Zeneiskolában, Székesfehérvárott a Konzervatóriumban, most pedig készülünk Gödöllőre a Chopin Zeneiskolába egy egészen új műsorral. Ez bizony komoly szervezést, plusz munkát jelent minden esetben, de szívesen csináljuk, mert jó látni és hallani a nevető, kacagó gyerekeket, akik önfeledten élvezik a farsangi koncertjeinket.
Elértük, amit szerettünk volna: vidám hallgatóságot, gyönyörű, ritkán játszott zongoraműveket, együttmuzsikálást jó kollégák, barátok társaságában – mit szeretnénk még? Több szereplési lehetőséget, s ami még jól jönne a jövőnk építéséhez: egy kis anyagi támogatást, szponzorálást, mely segítené több zeneiskolával, esetleg külföldi zeneiskolákkal is kiépíteni a kapcsolatokat, közös munkát – hiszen ez nem csak a mi hírnevünket, hanem zeneiskolánk és kerületünk hírnevét is nemesbítené!
Amiről még nem szóltam, a nevünk mi is lehetne más, mint OCTOPUS, melynek jelentése nyolc láb, a mi esetünkben nyolc kéz. A kezek tulajdonosai: Do Nhu Phuong Hong, Miczinger Ilona, Gárdos Éva s jómagam, Duliskovich Dorottya. Mindenkori bemondónk Lantos Mihály
Ezzel a kis bemutatkozással remélem, reméljük felkeltettük érdeklődésüket az Octopus Együttes iránt, és ellátogatnak következő hangversenyünkre, mely 2015. február 13-án, a Rácz Aladár Zeneiskola dísztermében lesz 18 órakor! Mindenkit szeretettel várunk! Duliskovich Dorottya
|
