Eredetileg mérnök vagyok, technológus, és emiatt mindig is fontosnak tartottam, hogy megértsem a dolgok működésének technológiáját. Miután a vírusnak is van ilyenje, nézzük meg együtt, mit is csinál ez az apró imposztor.
A rendes vírusok általában elfoglalják az egész gazdaszervezetet, de a koronavírus nem pazarolja az energiát az ilyen hívságokra. Nem lehet kimutatni a székletből, vizeletből, a vérből, viszont a felső légutakban hatalmas mennyiség van belőle, és a fertőzés 2. napjától aktív kibocsátóvá válik mindenki, aki benyalta a vírust.
A fertőződés történhet teljesen banálisan, mondjuk valaki megfog egy kilincset, majd óvatlanul megdörzsöli a szemét. A vírus bejut a nyálkahártyán át a szervezetbe, és ott hatalmas iramban szaporodni kezd. Az illető a második napon már fertőzőképes, jóllehet a tünetek csak az ötödik nap után jelentkeznek – és intik óvatosságra, hogy vigyázzon másokra.
A vírus nagy mennyiségben található a szájban és az orrban, és ennek következtében a kilégzés, a köhintés és a beszéd a legveszélyesebb fertőzési forrás. A szájból kijutó pára bőven tartalmaz vírusokat, és ez a pára vírushordozó aeroszolként száll a levegőben. Képzeljük ez azt a helyzetet, hogy egy teljesen egészségesnek látszó valakivel szóba elegyedünk (aki mondjuk tünetmentes 3. napos fertőzött). Ha megcsap bennünket a lehellete, akkor már be is nyaltuk a vírust. Ha beszélgetés közben netán átengedünk magunk között egy arra járó gyalogost, az nyitott szemmel áthalad a lebegőben lebegő párán, a szemébe bejut a vírusos aeroszol, majd az első pislogás eljuttatja a vírust a szem nyálkahártyájára. A fertőződés természetesen nem törvényszerű, de igencsak lehetséges.
Számoljuk egy kicsit. Valaki mondjuk elmegy moziba, mögötte pár méterrel egy tök’egészségesnek tűnő valaki egy nagyot tüsszent, majd hősünk a leszálló vírusos párából beszippant valamennyit, mert lélegezni ugye a moziban is kell. Egyelőre semmi baja, jár tömegközlekedéssel dolgozni, mondjuk az általa kibocsátott párából a második naptól az ötödik napig részeltet naponta tíz embert. A negyedik napon az első tíz is fertőzni kezd, az ötödik napon a második tíz, majd a harmadik tíz is belefog a terjesztésbe, majd egy hét után már az ezredik fertőzöttnél tartunk – egyetlen forrásból. (A matematika nagyon hasonlít a rövid tenyészidejű rágcsálók robbanásszerű szaporodásához, csak annál sokkal gyorsabban jön létre.)
Ez egy nagyon modern vírus, mivel elsősorban a nagyvárosban lakó, aktív életet élő populációt tarolja le. A robbanásszerű terjedés az egészségügyet állítja megoldhatatlan feladatok elé, a karanténnal, intézménybezárásokkal lelassított terjedés (hogy hősünk 30-40 ember helyet csak párat fertőzhessen meg) a gazdaságot rombolja le a több hónapos elhúzódás miatt. Ha létezik Gaia, a spirituális Földanya, akkor ez a vírus az ő kedvében kíván járni: ott a legnagyobb a büntetés, ahol legnagyobb a Földet pusztító szennyezés. De hát ez csak egy bizonytalan elméleti következtetés, bennünket pedig most a gyakorlati teendők érdekelnek.
Ha ismerjük és megértjük a vírus terjedésének módját, akkor már esélyes a megfelelő védekezés. Két pár cérnakesztyű jól jöhet, ha kimegyünk otthonról, a napi használat után infralámpa alatt, vagy 60 fokos sütőben fél óra alatt elpusztulnak a vírusok. Maszk és szemüveg erősen ajánlatos (ezeket majd hazaérve szintén fertőtleníteni kell), és határozottan el kell kerülni az olyan helyzeteket, amikor bárki más lehelletének hatósugarába kerülhetünk. Ha körorvos lennék, vagy okmányirodai alkalmazott, biztos, hogy ventilátorral mozgatnám magam felől a páciens, ügyfél irányába a levegőt. Helytörténeti keresztrejtvényünk (a print Helyi Hírek márciusi számában) megemlékezik a száz évvel ezelőtti spanyolnátha-járványról, amikor a klórgáz belélegzését ajánlották gyógyszerül a vírus ellen. Hasonló príma ötletként megemlíthetnénk a koronavírus elleni védekezésül a forrásban lévő vízzel való gargalizálást, ami szintén pusztító hatással lehet a bent megbúvó vírusokra... De félre a tréfával ebben a nehéz helyzetben.
Ha viszont tudjuk, hogy a vírusnál mi a főcsapás iránya, lehet bátran ötletelni a védekezést illetően. Indiában, ha megmostuk a kezünket, akkor az már súlyosan fertőzöttnek minősült, mivel maga csapvíz volt fertőzött – a csoportunkban mindannyian hozzáidomultunk ehhez a képtelen helyzethez, és nem is lett semmi baj. Hasonlóképpen a koronavírussal is meg lehet tanulni együtt élni, betartani a szabályokat, és nagy elővigyázatossággal kerülgetni az elkerülhetetlent. (F) |